A konszenzusos, kiegyensúlyozott és megvalósítható klímapolitikai vállalások szükségessége mellett érvelt a magyar delegációt vezető Kaderják Péter energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár az uniós szakminisztériumi vezetők találkozóján 2018. október 9-én, Luxembourgban.
„Magyarország elkötelezettségét a párizsi éghajlatvédelmi megállapodásban foglaltak végrehajtása mellett jól mutatja, hogy a tagállamok közül elsőként ratifikálta a dokumentumot. Egyetértünk azzal, hogy kibocsátás-csökkentési célokra van szükség, de csak fokozatos, megfelelő ütemű átállás mellett” – fejtette ki az államtitkár.
Az Európai Bizottság 2025-től és 2030-tól a korábbi szabályozások által meghatározottakhoz képest új, fokozott szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértékeket javasolt az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre. Éles vita alakult ki azonban ennek sebességéről és az elérendő cél mértékéről. A magyar delegáció következetesen hangsúlyozta, hogy olyan megvalósítható cél fogadható csak el, amely kiegyensúlyozottan veszi figyelembe a környezeti hatásokat és a versenyképesség, foglalkoztatás feltételeit. A rendelettervezethez kapcsolódó magyar álláspont szerint a közlekedési ágazatban feltétlenül indokolt az átállás a nulla és alacsony kibocsátású járművek használatára, de ehhez reális, megvalósítható célokat kell kitűzni. A gazdaságban és foglalkoztatásban is meghatározó szerepet betöltő autóipar alkalmazkodását elegendő felkészülési idővel és ösztönzőkkel érdemes segíteni. Figyelembe kell venni a fogyasztók magatartását, az uniós polgárok vásárlóerejét, az e téren a tagállamok között fennálló jelentős eltéréseket is. Magyar részről aláhúzták továbbá, a kis volumenű, ún. niche gyártókra (ilyen pl. a gyártást az EU-ban csak Magyarországon végző Suzuki) vonatkozó derogáció fenntartásának fontosságát is, amely könnyített feltételeket jelent. Kaderják Péter hangsúlyozta: „Magyarország egy kiszámítható pálya kijelölése érdekében józan, kivitelezhető kompromisszumra törekszik.”
A többfordulós vitát követően végül egy olyan megoldás született, amely 2030-ra 35%-os csökkentést ír elő azzal a kikötéssel, hogy 2023-ban egy félidei felülvizsgálat tekinti át részletekbe menően a célkitűzés megvalósíthatóságának feltételeit. Sikerült elérni a niche derogáció fennmaradását is 2030-ig.
A tanácsi álláspont elfogadását követően a jogszabály véglegesítése az Európai Parlamentben folytatódik, az egyeztetések során hazánk továbbra is a tanácsülésen ismertetett álláspontot fogja képviselni.
A tanácsülés áttekintette a 2018. december 2. és 14. között, a lengyelországi Katowicében esedékes Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek 24. konferenciájára (COP24) készülő uniós közös álláspontot is. A konferencia legfontosabb küldetése a Párizsi Megállapodás sikeres végrehajtásához elengedhetetlen részletes szabályokat tartalmazó munkaprogram elfogadása lesz. Az államtitkár hozzászólása szerint az Elnökség szövegtervezete kellőképpen átfogó, megfelelően tükrözi az ambiciózus közösségi klímapolitikát és az elért kibocsátás-csökkentési eredményeket.
Ennek ellenére a vita során számos tagállam részéről felmerült, hogy az Európai Unió már most vállaljon kötelezettséget a 2014-ben az EU állam- és kormányfői által jóváhagyott, 2030-ra vonatkozó kibocsátás-csökkentési célok megemelésére.
Kaderják Péter jelezte: nincs meg a politikai és jogi alapja annak, hogy az Unió akár csak utalást tegyen 2030-as klímaambíciójának frissítésére. A hosszú távú európai irányok kijelöléséről a jövőre lefolytatandó részletes technikai és politikai vitát követően a legmagasabb szinten, az Európai Tanácsnak kell döntést hoznia. A magyar küldöttség kifejtette, hogy a 2030-as célok elérését szolgáló, nemrég elfogadott klíma- és energiacsomag végrehajtását kell előtérbe helyezni. A Tanács végül úgy döntött, hogy a mostani álláspont keretében nem vállal kötelezettséget a 2030-as célok emelésére.
A Tanácsülésen napirendi pontként megvitatták a fentieken túl az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelv-javaslatot is. A magyar fél emlékeztette a minisztereket, hogy olyan szabályozást kell közösen elfogadni, ami figyelembe veszi az egyes tagállamok sajátosságait. A szaktárca a javaslat számos elemét már az idei végéig tervezi átvenni, de vannak olyan részek (pl. a műanyag italpalackok 90%-os szelektív visszagyűjtése), amelyek túl ambiciózusak és szemléletformálás nélkül teljesíthetetlenek.
A kétévente, a Tanácsüléssel párhuzamosan megrendezésre kerülő Keleti Partnerség találkozón a miniszterek vitát folytattak a Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtásáról, a szükséges további lépésekről és stratégiai alkotásról. Hangsúlyozták a körforgásos gazdaságra való áttérés szükségességét, leginkább a műanyaghasználat csökkentésében, az újrahasznosításban, figyelemmel a hulladékhierarchiára. A minisztériumot képviselő Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár kiemelte, hogy törekednünk kell a termékek, anyagok és erőforrások értékének a lehető leghosszabb ideig történő megőrzésére. Ugyanakkor az is látható, hogy a célok megvalósításához további jelentős fejlesztésekre van szükség. Cél a hulladékgazdálkodási ágazat versenyképességének növelése, mely valamennyi ágazati szereplőt előnyösen érinthet és várhatóan az ágazatba való innovációs befektetésekre is kedvezően hat majd.
Weingartner Balázs a Keleti Partnerség találkozó margóján bilaterális egyeztetést folytatott Karmenu Vella környezetért felelős uniós biztossal az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelv-tervezettel kapcsolatban is. Az államtitkár megjegyezte: a bizottsági javaslatban szereplő terv, mely szerint 2025-re az italpalackok visszagyűjtését 90 százalékra kell emelni, túlságosan ambiciózusnak tűnik, és az EU által támogatott hulladékgazdálkodási projektek céljaival, vállalt indikátoraival ellentétes hatást fejthet ki. A biztos megerősítette, hogy a kezdeményezés nem eredményezheti a jelenlegi uniós támogatáspolitikai célok kioltását, projektek ellehetetlenítését. A találkozón a felek megállapodtak abban, hogy a tervezetben szereplő összes szempont kapcsán további alaposabb vizsgálatra van szükség, amely 2018 végéig történhet meg.
(ITM)
