Az energiaszektor új, innovatív környezetkímélő technológiákra való átállásának sikere kulcstényezőnek számít az európai versenyképesség megőrzésében. Azonban az alacsony kibocsátáshoz hatékonyan hozzájárulni képes, meglévő nukleáris és megújuló forrásokra is támaszkodni kell ahhoz, hogy az ágazaton belül jelentős eredményeket érhessünk el – mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára az uniós Energia Tanács ülésén 2019. március 4-én, Brüsszelben.
A „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes klímasemleges gazdaságról” című, előkészületben lévő stratégia célja, hogy a kontinens továbbra is vezető szerepet töltsön be a globális éghajlat-politikai fellépés területén. A törekvések kiemelt eleme az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás gazdaságra való áttérés 2050-ig egy költséghatékony, szociálisan méltányos átállás eredményeként. A tervezett stratégiában kiemelt szerepet kap a kibocsátások jelentős részéért felelős energiaszektor átalakítása.
„A kibocsátás-csökkentési törekvés erősítése különösen nagy terhet jelent a villamosenergia-szektor és az energiaintenzív ipari ágazatok számára. Az átállás során figyelembe kell venni a tagállamok energiamixét meghatározó egyedi körülményeket és sajátosságokat, így különösen a gazdaságukat és a környezeti adottságokat” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak megfelelő intézkedéseket kell tennie, hogy el lehessen kerülni a fejlettebb és kevésbé fejlett régiók, országok közötti szakadék további mélyülését. Kiemelte, hogy az atomenergia hosszú távon a magyar energiamix része marad.
„A magyar kormány fontos elvárásként kezeli az energiaellátás biztonságát, az ipar versenyképességének megőrzését és a megfizethető energia biztosítását a fogyasztók számára. Mindezek miatt fontos irány a helyi, fogyasztási helyhez közeli, főleg megújuló energiaforrásokat használó villamosenergia-önellátás feltételeinek kiépítése, ami a szállítási veszteségek minimalizálásában is szerepet játszik. Magyarországon már jelenleg is elsőséget élveznek az energiahatékonyság növelésére irányuló beruházások” – hangsúlyozta Kaderják Péter.
A közlekedési energiafelhasználás dinamikus növekedése ellehetetlenítheti az ipari ágazat és az energiaszektor erőfeszítéseit, ezért a kibocsátás-csökkentésbe fokozottan be kell vonni a közlekedési szektort is. A már ismert elektromobilitási tervek és flottaszintű kibocsátásra vonatkozó szabályok mellett további intézkedésekre is szükség van.
Az ülésen elfogadták a tanácsi pozíciót a gumiabroncsok címkézéséről szóló tervezetről, amelynek célja, hogy a könnyebben hozzáférhető információk a biztonságosabb, csendesebb és hatékonyabb gumiabroncsok vásárlására ösztönözzék majd a felhasználókat.
(ITM Kommunikáció)
