A magyar építőipari termelés nyers adata a nagyon magas 2019. májusi bázishoz képest nagymértékben, 20,1%-kal esett vissza, a jelenlegi adatok alapján kijelenthető, hogy az építőiparunkat a járványhelyzet májusban már erősebben megviselte, a nemzetközi trendeknek megfelelően - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.
Boros Anita a szerdán ismertetett építőipari adatok alapján értékelte az ágazat teljesítményét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleménye szerint a május eleji tetőzést követően a jelenleg visszaszoruló fázisban lévő koronavírus-járványnak februárban még nem volt gazdasági hatása az építőiparunk teljesítményére, azonban márciust második felétől kis mértékben ugyan, azonban érezhetően csökkenő tendencia figyelhető meg a magyar építésgazdaságban.
A magyar építőipar a rendkívüli helyzetet először májusban érezte meg igazán, az építőipari termelés nyers adata a nagyon magas 2019. májusi bázishoz képest 20,1%-kal esett vissza.
Az EU országaiban rendkívül eltérő mértékű gazdasági hatást fejtett ki eddig a járványhelyzet: az ipari termelés, és az ezen kívül figyelt építőipari termelés majdnem mindegyik tagállamban jelentősen visszaesett. Az ipari termelés volumene összességében is jelentős - az EU tagállamaiban, áprilisban átlagosan 27,2%-kos - csökkenést szenvedett el Európa szerte. A V4-ek közül csak Lengyelországban alakult némiképp kedvezőbben a ráta, 25,1%-kos csökkenéssel számoltak. Ez annak a következménye, hogy Lengyelország nagyobb mértékben támaszkodik a saját belső fogyasztására, és az éves GDP-jének kisebb arányában exportál külföldre –fejtette ki az államtitkár.
Boros Anita felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban májusban már több ágazatban elindult egy fokozatos helyreállás, amely összhangban van a korlátozó intézkedések fokozatos lazításával. Júniusban gyorsult az egyéni vállalkozások újraindulási lendülete, április óta közel 70 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma és csökkenő tendenciát mutat a közfoglalkoztatottak száma.
A statisztikai elemzések szerint a mostani építőipari csökkenés több szempontból is vizsgálható. Az egyértelműen látszik, hogy a hazai építőipari termelés májusban mindegyik viszonyítási időszakhoz képest csökkent, azonban közel sem egyforma mértékben: miközben a termelés volumene az eredeti, nyers adatok alapján 20,1%-kal lecsökkent az egy évvel korábbi értékhez képest, valamint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat is a 2020 áprilisához képest 20,3%-kal csökkent, ugyanakkor a 2015. év 12 havi átlagához képest 2020 májusában a termelés volumene az eredeti adatok alapján még mindig 122,4%-on áll, mely csak 5,2 százalékpontos csökkenést jelent az áprilisi 127,6%-hoz képest, ráadásul jóval az idei januári (80,9%) és februári (105,3%), vírushelyzet előtti érték fölötti teljesítést mutat.
Boros Anita hozzátette: a következő hónapok adatai fogják megmutatni, hogy a hazai építőiparunkat is sújtja-e jelentősen a világjárvány, vagy csak az előző évi nagyon magasra felfutó építőipari termelés korrigál vissza egy fenntartható szintre.
Bár az elkövetkező negyedévekben a folyamatban lévő projektek befejeződése várható, a kiadott engedélyek nagymértékű csökkenése a lakásépítések jelentős visszaesését vetíti előre. Emellett a megváltozott gazdasági helyzet is negatívan érintheti az új lakáspiacot. Egyfelől a járványügyi védekezés következtében egyes fejlesztések megvalósítása a tervezettnél hosszabb időt vehet igénybe, másfelől a járvány a lakásvásárlási és eladási kedvet is visszavetette. A továbbiakban a lakáspiaci kereslet számottevő élénkülése csak hosszabb távon várható.
Ugyanakkor a folyamatokat támogatja, hogy a rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében kedvezményes, 5 %-os lesz az ÁFA mértéke, amely elősegíti az egykori ipari területek funkcióváltását, hozzájárulva a lakáskínálat bővüléséhez – mondta Boros Anita.
(ITM Kommunikáció)
