A koronavírus-járvány ellenére az építőipar jól teljesít ötéves összehasonlításban, valamint uniós és regionális összevetésben is - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Boros Anita közölte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján az építőipari termelés júniusi csökkenése Magyarországon kisebb mértékű, 15,7 százalékot tett ki, mint a koronavírus-járvány hazai tetőzésének hónapjában, májusban, amikor 18,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat 2020 júniusában a megelőző hónaphoz képest 6,2 százalékkal nőtt, ugyanakkor a 2015. év 12 havi átlagához képest 143,3 százalékon áll - mondta az államtitkár. Az építőipari visszaesés oka - a nemzetközi trendeknek megfelelően - a koronavírus világjárvány, és az, hogy az építőipar tavaly elérte csúcspontját: a 2019-es kiugróan magas építőipari termelés szükségképpen visszatér egy fenntartható szintre.
Boros Anita kiemelte az építőipari alapanyaggyártást, amelyben 2020-ban Magyarország teljesítménye az élen jár az Európai Unióban (EU). A megkötött új szerződések összege forintban számolva 2020. júniusában 44,8 százalékkal csökkent - mondta, és a legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy a márciusi és május-júniusi elmaradt szerződéskötéseket az építőipar szereplői milyen mértékben és ütemben pótolják be.
A családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) és egyéb kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2015 óta folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma. 2020 első felében 8697 új lakás épült, amely 34 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
2020 nyarán a magyar albérletpiacon rekordot dönthet a kínálat: 2020 februárja óta csaknem harmadával nőtt a kiadó lakások száma, 2020 július végén már több mint 21 ezer kiadó ingatlan hirdetéséből válogathattak a bérlők - emelte ki.
Az államtitkár szerint a járványhelyzetnek minden jel szerint pozitív hatásai is vannak az építési piacra. Felgyorsulhat például az építőipar digitalizációja, javulhat a szereplők együttműködési készsége, szakemberek térhetnek haza.
Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság konjunktúra indikátora (Economic Sentiment Indicator, ESI) szerint Magyarországon a gazdasági szereplők csupán átmeneti lassulásra, majd a gazdaság gyors stabilizálódására számítanak, amelyben a várakozások alapján az egyik húzóágazat az építőipar lesz.
(MTI)
