Átadták a mintegy 6,7 milliárd forintból épült új kaposvári szennyvíztisztítót hétfőn.

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a magyar kormány számára a víz stratégiai kérdés. "A mennyisége véges, alapjogi védelem alatt áll, a jövő nemzedék esélyeit is érinti, ezért közös felelősségünk, hogy gazdaságosan bánjunk vele és minden lépést, minden beruházást támogassunk, amely a megőrzését, minőségének javítását, szállítását, tisztítását lehetővé teszi" - fogalmazott.

Kitért arra, hogy az Európai Unió fontos célként határozta meg a felszín alatti vizek szennyezésének, a szennyvíz okozta környezetterhelés csökkentését, a szennyvíziszap kezelését, hasznosítását. Ezzel összefüggésben a közösség tagállamainak, köztük Magyarországnak is komoly beruházásokat kellett megvalósítania - tette hozzá.

Az államtitkár azt mondta, Magyarország "jól áll" infrastrukturális fejlesztésekkel, a szennyvíz elvezetésére és tisztítására 1020 vízközműrendszer és 760 tisztítótelep szolgál, és ma már szinte a száz százaléka megtisztul a víziközmű szolgáltatási hálózatba kerülő szennyvíznek.

Boros Anita felhívta a figyelmet arra, hogy míg egy főre számolva az átlagos éves vízfogyasztás 34,8 köbméter, addig a szennyvízelvezetés 28,5 köbméter volt 2018-ban Magyarországon. Az eltérés oka, hogy míg a városokban a lakosság több mint 90 százaléka rácsatlakozott a szennyvízhálózatra, a községekben ez az arány csak 60 százalék körüli, ezért hamarosan beruházási program indul a kétezer lakosúnál kisebb települések szennyvízelvezetési rendszereinek fejlesztésére.

Az államtitkár méltatta Kaposvárnak a környezet védelméért tett erőfeszítéseit, utalva arra, hogy a város példaértékű projekteket valósított meg az energia- és a hulladékgazdálkodás terén.

Boros Anita a magyar gazdaság állapotáról szólva hangsúlyozta, hogy az országnak "nehéz éve van" a koronavírus-járvány miatt, de már látszanak a kilábalás jelei: csökken az álláskeresők száma, nőnek a kiskereskedelmi bevételek, és az iparban sincs akkora lemaradás, mint ahogy azt előre jelezték.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere közölte: a somogyi megyeszékhely célul tűzte ki, hogy fenntarthatóan gazdálkodik a természeti erőforrásaival és a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget érje el.

Megjegyezte, Kaposvár tagja a Polgármesterek Szövetségének és a világ egyik legnagyobb klímavédelmi koalíciójának, az Under2-nak, előbbi 2030-ig a károsanyag-kibocsátás 40 százalékos, utóbbi 2050-re a szén-dioxid 80 százalékos csökkentését írta elő.

A város ezt a közlekedés és a távhőszolgáltatás korszerűsítésével, épületek energiafelhasználásának csökkentésével, az energiatermelésben a megújuló energia részarányának növelésével, hulladékhasznosítással, s egyebek mellett a közvilágítás modernizációjával akarja elérni. Hozzátette: Kaposvár az utóbbit hat dunántúli várossal együtt elnyert, közvetlen európai uniós forrásból fedezi.

"Üzenem azon polgármester kollégáimnak, akik azt mondják, nem lehet közvetlenül uniós forrásokat elnyerni, csak a magyar kormányon keresztül, hogy ez nem igaz" - fogalmazott. Megjegyezte, hogy ezt a megoldást javasolja Budapest főpolgármesterének és mindazoknak, akik beruházásokra közvetlenül kívánnak "brüsszeli forrásokat" elnyerni. "Inkább fogjunk össze, ne kelljen három évet várni az eredményre" - mondta Szita Károly.

Kovács Katalin, a kaposvári önkormányzat városüzemeltetési és környezetfejlesztési igazgatója azt közölte: Kaposvár 37 százalékos energiamegtakarítást érhet el a közvilágítás korszerűsítésével, és tervezi, hogy több épületét épületfelügyeleti rendszerrel látja el, 20-30 százalékkal csökkentve az üzemeltetési költségeket.

Szaka Zsolt, az új kaposvári szennyvíztisztítót üzemeltető Kavíz Kft. ügyvezetője arról szólt, hogy a szennyvíztisztító-beruházással egy csaknem negyvenéves, elavult technológiát sikerült felváltani. A korszerű berendezések a korábbinál hatékonyabban képesek megtisztítani a Kaposváron és környékén élő 140 ezer ember és számos vállalkozás szennyvízét. Hozzáfűzte, hogy a szennyvíziszap hasznosításának köszönhetően biztosítható a szennyvíztelep hőellátása, valamint villamosenergia szükségletének 40 százaléka.

(MTI)