Az egyszer használatos műanyagok és egyéb műanyagtermékek hazai gyártási, forgalmazási és használati kérdéseiről folytatott iparági egyeztetéseket Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.
Boros Anita, az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a műanyag csomagolási termékek és az egyszer használatos műanyagok használatáról idén februárban iparági egyeztetési fórumot hozott létre az érintett termékkör gazdasági szereplőinek, érdekképviseleti szerveinek részvételével. Az egyeztetések során érintett témakörök a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben is megjelentek, hiszen az akcióterv egyértelműen állást foglal az egyszer használatos műanyagok betiltása mellett annak érdekében, hogy megszüntessük a környezetromboló termékek használatát.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az iparági képviselők javaslatainak a beépítésével készülő előterjesztés célja, hogy minden olyan intézkedést megtegyünk, amely ahhoz szükséges, hogy az egyszer használatos, ám jelenleg tömegesen előforduló termékek forgalmazását, használatát más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Mint mondta, ennek érdekében a legkárosabb termékeket szeretnék fokozatosan kivezetni a magyar gazdaságból, és ezzel párhuzamosan támogatni fogják a vállalkozásokat az egyszer használatos műanyag termékeket felváltó új termékek fejlesztésében, gyártásában. Hozzátette, a műanyag termékek a mindennapjaink elengedhetetlen velejárói, azonban számos olyan van közöttük, amelyeket csak nagyon korlátozott ideig használunk, azonban a környezetre gyakorolt vagy éppen az élettani hatásai miatt fokozott figyelmet és célzott intézkedéseket igényelnek. - Ezek jobbára olyan termékek, amelyeket a rendeltetésszerű használatuk után eldobnak, és csak nagyon ritkán hasznosítják őket újra, így aztán általában szemétként végzik. A műanyagok okozta probléma kezelése tehát kiemelten fontos feladatunk, ugyanakkor új lehetőségeket is teremthet az innováció, a versenyképesség és a munkahelyteremtés terén – fogalmazott az államtitkár.
Boros Anita kiemelte, hogy a műanyag hulladékok visszaszorításának hazai kezdeményezését a körforgásos gazdaságra történő áttérés egyik eszközének tekintik, hiszen elsődlegesen nem a korlátozások bevezetése, hanem az új üzleti modellek innovatív megoldásait, a többszörös felhasználást elősegítő alternatívákat tekintjük gazdaságfejlesztési eszköznek.
A 2017. december és 2018. február között az Európai Bizottság által lefolytatott nyilvános konzultáció során a válaszadók 95%-a egyetértett azzal, hogy az egyszer használatos műanyagokkal szembeni fellépés szükséges és egyben sürgős is, 79%-uk pedig úgy vélte, hogy a probléma eredményes kezelése érdekében közös, uniós szintű fellépésre van szükség. A gyártók 70%-a, a márkacégeknek pedig a 80%-a szintén úgy válaszolt, hogy sürgősen intézkedni kell ezen a területen.72%-uk csökkentette a műanyagzacskók használatát, 38%-uk az utóbbi évben tette ezt meg.
Az Európai Bizottság emellett 2020. március 3-án új Eurobarométer jelentést tett közzé Az európai állampolgárok viszonyulása a környezethez címmel. - Ez alapján még egyértelműbbé vált, hogy mi magyarok tudatosabbak és eltökéltebbek vagyunk az európai átlagnál, hiszen a felmérés szerint az Európai Unió egészében az emberek 94 százaléka, a magyar válaszadóknak pedig a 95 százaléka tartja fontosnak a környezetének védelmét - mondta Boros Anita. A felmérés alapján a magyarok környezettudatossága példaértékű: a magyar válaszadók 53%-a elkülönítetten gyűjtötte a hulladékot és 45%-a kerülte a műanyag zacskókon kívül is az egyszer használatos műanyag termékeket vagy újrahasználható terméket vásárolt.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy készülő hulladékgazdálkodási stratégiában egy új típusú hulladékgazdálkodási metodikát dolgoznak ki a körforgásos gazdaság jegyében. - A célunk a hulladék mennyiségének a mérséklése, az illegális hulladéklerakás szigorú szankcionálása és az ország megtisztítása az illegálisan elhelyezett hulladéktól – tudatta. Hozzátette, hogy a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtéséhez számítanak a termékek életciklus szakaszaiban megjelenő vállalkozásokra, ezért az iparági egyeztetések lezárultával olyan javaslatcsomagot dolgoznak ki, amely megfelel a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazott célkitűzéseknek, ugyanakkor figyelembe veszi a hazai gyártók és forgalmazók javaslatait is.
Az iparági egyeztetések következő kérdésköre az üveg- és műanyag palackok, fémdobozok visszaváltási rendszerét érintő javaslatcsomag kidolgozása lesz az összes hulladékfajtára, a teljes hulladékgazdálkodási ágazatra.
(ITM Kommunikáció)