A kormány várakozásai szerint 2018-ban 25 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása az előző év azonos időszakához képest - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Az államtitkár szerint számításaikat az is alátámasztja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb közlése szerint 2018. január-novemberében 22,9 százalékkal emelkedett az építőipari termelés a 2017. január-novemberi időszakhoz képest.
György László kiemelte, az építésgazdaság további bővülését vetíti előre, hogy Magyarországon 2023-ig még 25 ezer milliárd forintos megrendelés állománnyal rendelkeznek az ágazat szereplői. A teljes megrendelés állományból 15 ezer milliárd forintot a magyar állam megrendelései tesznek ki, amelyek nagy részben infrastrukturális fejlesztések. Az állami megrendelések a magyar emberek életminőségének a javítását szolgálják - jelentette ki az államtitkár. Példaként említette, hogy 2023 végéig az összes megyeszékhelyet összekötik a gyorsforgalmi úthálózat segítségével a fővárossal.
Hozzátette, a magyar gazdasági növekedésnek már csak a kapacitás korlátok szabhatnak határt. Éppen ezért a kormány 2020-ig összesen 36 milliárd forintot biztosít az építőiparban dolgozó kis és közepes vállalkozások (kkv) modernizációjára, kapacitás-bővítésére és technológiai fejlesztésére. Az erről szóló pályázatokhoz a kkv-k számára a kormány tavaly 16 milliárd forintos keretet adott, idén újabb 12 milliárd forintra pályázhatnak, 2020-ban pedig a fennmaradó, 8 milliárd forintot fordítja a kormány az építésgazdaság kapacitás bővítésére.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a következő három évben több mint 3000 milliárd forintnyi beruházás valósul meg Magyarországon: például a Mercedes-Benz gyárbővítése, amellyel a cég a legmodernebb termelési technológiáját hozza az országba.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány középtávon még körülbelül 700 ezer emberből álló munkaerő tartalékkal számol, amelyben benne vannak a közfoglalkoztatottak, az álláskeresők, az inaktívak, a kis gyermekes anyák, a nyugdíjasok és a külföldön dolgozó magyarok egy része is.
(MTI)