„2010-hez képest a hazai építőipar termelése 78,6%-kal, 2014 átlagához viszonyítva 68,5%-kal bővült. A lengyel építőipar növekedése ennek fele, a többi visegrádi országé és az uniós átlag ennek töredéke. A bizalmi indexek szerint az építőipar a legoptimistább hazai ágazat, ami a magyar lakosság és családok gyarapodását is jelzi” – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, utalva az építőipari volumen áprilisi 40,1 százalékos éves alapú növekedésére.
2019. áprilisban továbbra is mindkét építményfőcsoport termelésének volumene növekedett: az épületeké 34,3%-kal, az egyéb építményeké 47,9%-kal. Az épületeknél ipari, lakó- és irodaépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is az út- és vasútépítések eredményezték a növekedést. Kiemelendő, hogy a gyorsforgalmi úthálózat jelenlegi 1300-1400 kilométeres hossza 2023-ra 2300-2400 kilométerre növekszik. Az építőipari adatok jelzik, hogy a hazai feldolgozóiparban egyre több beruházás valósul meg, és egyre szélesebb infrastruktúra-hálózat épül ki hazánkban.
„Sosem látott kereslet mutatkozik az ágazatban. A potenciális megrendelésállomány 2018 és 2023 között 25 ezer milliárd forint, amiből 15 ezer milliárdot tesznek ki az állami megrendelések. A legfontosabb, hogy a már látható megrendelések teljesítéséhez szükséges kapacitások rendelkezésre álljanak. A kormány éppen ezért a 2019. évi Építőipari Támogatási Program keretében támogatja az építőipari szereplők digitalizációját, technológiai korszerűsítését, hatékonyságnövelő beruházásait. Célunk, hogy a vágyott otthonok és a tervezett beruházások időben, a várt áron és magas minőségben valósuljanak meg.” – fogalmazott György László.
Hozzátette, a kormány azért döntött az állami beruházásokat felügyelő Beruházási Ügynökség létrehozásáról, hogy az ügynökség a keresleti oldalon ügyeljen a megrendelések időbeli „kisimítására” és ütemezésére, ezáltal az építőipari projektek is jobb minőségben és hatékonyabban valósuljanak meg. Az Építőipari Támogatási Program keretében eddig összesen 31 milliárd forintnyi forrás biztosításáról döntött a kormány. 2018-ban 16 milliárd forint állt a vállalkozások rendelkezésére technológiaváltásra, az idei évben pedig eddig 6 milliárd forint értékben került sor pályázati felhívás közzétételére, amely elbírálása jelenleg is folyamatban van. Az idei évben további 3 milliárd forint, 2020-ban pedig 6 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
„A gazdaságpolitikai intézkedésekről akkor mondhatjuk, hogy elérték céljukat, ha azok a társadalom jólétét szolgálják. Az építőipar esetén is fontos, hogy lehetőség szerint magyarok ruházzanak be és magyarok építsenek, hogy a munka, a bér és a profit is magyar maradjon. A várakozásokat hónapról hónapra jelentősen felülmúló építőipar az uniós ütem többszörösével növekvő ipari termeléssel együtt a szolgáltatószektor bővülését is ösztönzi. A magyar cégek profitja pedig a magyar emberek fizetéseivel együtt gyarapodik, ennek jele a töretlen építési kedv” – nyilatkozta György László.
Ezzel összefüggésben az újonnan épült lakások száma szintén kedvező trendet mutat: 2018-ban közel 18 ezer lakást vettek használatba, ami 23%-os bővülést jelent éves összevetésben. A lakásépítések növekedéséhez számottevően hozzájárult a Családi Otthonteremtési Program kibővítése, valamint a kedvezményes lakásáfa bevezetése. „A magyar jövő ugyanis elsősorban a magyar családoké, akik azt belakják” – emlékeztetve arra, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében 2020-tól a kistelepüléseken építkezőket, épületet bővítőket és felújítókat a kormány 5 millió forintig áfa-visszatérítéssel támogatja.
(ITM)