A kormány fontosnak tartja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átalakításakor az átmeneti időszakban is lehetővé tegye a Magyar Tudományos Akadémia zavartalan működését, hiszen alapelvünk, hogy érték nem veszhet el - mondta Palkovics László innovációs és technológia miniszter az MTA csütörtöki rendkívüli közgyűlése kapcsán tartott sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a kormány biztosítani fogja a kutatóintézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg az új struktúra a tervek szerint jövő áprilisra létrejön, a működési költségeket pedig az akadémia biztosítja. A miniszter azt is kiemelte, hogy a jövő év elején kiírják az új pályázatokat a kutatócsoportok finanszírozására és ezek az innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplője számára elérhetővé válnak.
"Az akadémia költségvetése 64 milliárd forint, ebből mindössze 17 milliárd a kutatás egy bizonyos támogatása, az akadémián megvannak a források a dologi költségek fedezésére a következő néhány hónapra" - tette hozzá egy kérdésre válaszolva a miniszter.
Palkovics László hangsúlyozta: az előzetes tervek ellenére azért nem ment el az MTA rendkívüli közgyűlésére, mert a testület elé olyan anyagok kerültek, amelyek méltatlanok az akadémia közgyűléséhez. "Ezek egyrészt tájékoztató, az eddigi tárgyalások eredményeit összefoglaló, a sajtóban is megjelent anyagok, másrészt az MTA elképzeléseit tartalmazza, de a közgyűlés nem munkaszervezet, ezek az anyagok nem tartalmaznak olyan pontokat, amelyekkel az akadémia köztestületét terhelni kellene" - vélekedett.
Mint mondta, a hazai innovációs rendszer jelenlegi állapota nagyon messze van azoktól a lehetőségektől, amelyeket a kutatói közösség el tudna érni és - tette hozzá - az elmúlt harminc évben senki sem vette kellően komolyan a kutatás-fejlesztés és az innováció ügyét.
Felidézte: a kormány fél évvel ezelőtt hatalmazta fel a minisztériumot arra, hogy a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert egységessé, hatékonnyá tegye és továbbfejlessze. Hozzáfűzte: a nemrég megjelent tízpontos kormányhatározat jelölte ki azokat a feladatokat, amelyeket el kell végezni a következő négy hónapban, március 31-ig.
A miniszter kitért arra, hogy Magyarországon jelenleg négy, lényegileg elkülönülő rendszerben folyik kutatás, innováció: az egyetemeken, az állami kutatóintézetekben, az MTA kutatóhálózatában és a vállalatok kutatási rendszerében.
"A kormány nem elvenni, hanem adni akar, ezért jelentősen meg akarja változtatni a kutatásra fordítható összegeket, a kutatási feltételrendszert. Ehhez a struktúrát is át kell tekinteni, az MTA kutatási rendszere pedig lényegében nyolcvan éve nem változott" - jelentette ki.
Kiemelte, hogy a most javasolt rendszer megegyezik az EU kutatástámogatási struktúrájával és három elemet tartalmaz: a kiváló kutatási rendszert, a különböző gazdasági és társadalmi kihívásokra válaszoló kutatások finanszírozását, valamint az innovációs rendszer finanszírozását.
"Úgy gondoljuk, hogy nem intézetet kell finanszírozni, hanem a kiváló kutatókat szabad, sőt kell. A folyamatok, amelyek elindultak, semmifajta viszonyban nincsenek az akadémia függetlenségével, köztestületével, az MTA köztestületének minden jogosultsága sérthetetlen, azt az Alaptörvény garantálja, viszont kutatóintézet-hálózatára ugyanúgy vonatkoznak az említett elvárások" - jegyezte meg.
Szólt arról, hogy a kormány megpróbál segítséget nyújtani az MTA-nak a rendszert átalakításához, ezért jött létre az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága, amelynek 14 tagjából hetet az akadémia, hetet pedig a kormány delegált. "Azt várjuk, hogy a testület február végéig letegye javaslatát arra, milyen formában gondolja működtetni az akadémia az elkövetkező időszakban kutatóintézeti hálózatát. Ennek lehet olyan eleme, hogy bizonyos kutatócsoportokat nem kíván tovább működtetni, együttműködhet más intézményekkel és be is zárhat kutatóintézeteket" - beszélt a részletekről a miniszter.
Kérdésekre válaszolva Palkovics László elmondta: a rendkívüli közgyűlés előtt, hétfőn délután személyesen találkozott Lovász Lászlóval, az MTA elnökével és a beszélgetés után bizakodva álltak fel, aztán változott a helyzet.
A miniszter szintén újságírói érdeklődésre arról is beszélt, hogy 2017-ben Magyarországon a teljes kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítás 517 milliárd forint volt, ami akkor a GDP 1,33 százalékát jelentette. "A cél, hogy 2020-ig ez az arány 1,8 százalékra menjen fel, az uniós átlag 2,2 század környékén lesz akkor. Amit biztosan elértünk, az a közösségi és gazdasági források közötti arány, nálunk most nagyjából egynegyed-háromnegyed ez az arány. 2021-ben az EU másfajta kutatásfinanszírozási rendszerre tér át, nagyjából 100 milliárd eurót fog az unió elkölteni, ehhez a struktúrához kell Magyarországnak is alkalmazkodnia".
(MTI)
