„A megújult szakképzés legfontosabb feladata, hogy az elkövetkező évtizedek kihívásaira, technológiai fejlődésére jól reagáló, megalapozott tudással rendelkező szakembereket képezzen” - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a 2020/2021-es szakképzési tanév online megnyitóján, 2020. augusztus 31-én.

A szakmaszerzést tervező tanulókat szeptembertől a munkaerőpiaci igényekre rugalmasan reagáló és a fiatalok számára értékes, naprakész tudást biztosító rendszer várja. A tavaly elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia kijelölt irányai a gyakorlati megvalósítás szakaszába értek. A korábban lefektetett alapokra építve a most kezdődő tanévben indulnak az első osztályok a technikumokban és a szakképző iskolákban. A képzés mindenütt az általános ágazati ismeretek megszerzésével indul, így megalapozottabbá teszi a tanulók szakmaválasztását.

Ehhez sok helyen olyan eszköz- és infrastruktúra-fejlesztések társulnak, amelyek a korábbiaknál hatékonyabban biztosítják a gyakorlati megvalósítás technikai feltételeit. 2018-tól mintegy 18,6 milliárd forint forrást biztosított a kormány a szakképzési centrumok felújítási munkáira és egyes intézmények fejlesztésére. Első körben a 60-as, 70-es években épült iskolák újulhattak meg. A tavalyi évben átfogó program indult, hogy a jövő diákjai ne csak a tananyag, hanem az infrastruktúra tekintetében is a 21. századhoz méltó körülmények között tanulhassanak. A szakmát tanulni vágyó fiatalokat megújult tanműhelyek és korszerű gépek várják.

A 2020/2021-es tanév a  szakképző iskolákban is fokozott járványügyi óvintézkedések mellett kezdődik meg. Az iskolai oktató-nevelő munka újraindítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszabb távon a 2010 utáni időszakban megszokott ütemben bővülhessen a gazdaság.

Az új szakképzési tanévben 53 ezer fiatal kezdheti meg tanulmányait a 41 szakképzési centrum több mint 370 intézményében, 35 ezren technikumban, 18 ezren szakképző iskolában. Idén már mind a 220 ezer szakképzésben tanuló diák ingyen juthat tankönyvhöz. A következő években informatikai eszköz fejlesztésére, szélessávú interneteléréshez szükséges intézményi belső hálózatok továbbfejlesztésére több mint 37 milliárd forint uniós forrást fordít a kormány.

A jó képzéshez jó oktatókra van szükség, a jó munka pedig megbecsülést érdemel. Az új szakképzési rendszer egyik legfontosabb lépéseként a szakképzésben oktatók augusztus elején kapták meg először magasabb fizetésüket. Az ágazatban dolgozó mintegy 32 ezer szakember átlagosan 30 százalékos béremelésben részesült, ami átlagosan több mint 80 ezer forintos bérnövekményt jelentett. A magyar kormány éves szinten mintegy 35 milliárd forint többletforrást biztosít a korábban példátlan mértékű, minősítéshez kötött béremeléshez.

A megújuló rendszerben nemcsak a pedagógusok, hanem a szakképzésben tanuló diákok is többletjuttatást kapnak az újonnan bevezetett szakképzési ösztöndíj formájában. A nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával, duális képzésben munkabér válthat fel. Technikumban, nappali rendszerű oktatásban az első időszakban általános, havi 8 ezer forint összegű ösztöndíjra lesz jogosult minden tanuló, míg szakképző iskolákban a támogatás ennek kétszerese. A duális képzésben résztvevők kezdetben a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. Újdonság, hogy a tanulók a sikeres szakmai vizsgát követően, annak eredményétől függően, 150-300 ezer forint közötti pályakezdő támogatásra is számíthatnak.

Az osztrák mintára megerősített szakképzés célja, hogy minden magyar fiatal a vállalkozások igényeihez igazodó készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljön ki az iskolarendszerből, így tisztességes munkával versenyképes jövedelemhez juthasson.

(ITM Kommunikáció)