A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki Szegeden, az erről szóló megállapodást hétfőn írták alá a Tisza-parti városban.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a magyar energiapolitika egyik sarkalatos pontjának nevezte, hogy 2030-ra az országban az elektromos energia 90 százalékát szén-dioxid-kibocsátás nélkül állítsák elő. Hozzátette: a nukleáris energia nélkül ezeket a célokat nem lehet elérni.
A működő, és az újonnan építendő paksi blokkok stabil és biztonságos működtetése mellett fontos a nukleáris hulladék, köztük a kiégett fűtőelemek kezelése. Erre javasolt egy kidolgozandó megoldást a tavaly fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Gérard Mourou. Több nemzetközi szervezet dolgozik egymással együttműködve ezen a területen. A témában korábban már három konferenciát rendeztek, a negyedik tanácskozásnak Szeged ad helyet - ismertette Palkovics László.
A hosszú felezési idejű nukleáris hulladékot stabil vagy gyorsan lebomló magokká alakító lézeres neutron forrás kifejlesztését, mint nemzeti kutatási programot a kormány három évre, összesen 3,6 milliárd forinttal támogatja. A nemzetközi konzorcium munkáját a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) koordinálja, a kutatásban részt vesz a párizsi Ecole Politechnique egyetem és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy vállalat is - közölte a miniszter.
Palkovics László kitért arra, az Extreme Light Infrastructure (ELI) nemzetközi kutatóhálózat részeként működő szegedi lézerközpont kialakítása a befejező fázisához közeledik, hamarosan elkezdődik a felhasználói jellegű működés, de már ma is sok tudós dolgozik az intézményben.
A miniszter kérdésre válaszolva elmondta, fenntartóként a kormány támogatja azt a javaslatot, hogy Szabó Gábor akadémikus, az SZTE prorektora legyen a szegedi lézerközpont, az ELI-ALPS új vezetője, az erről szóló döntés a tudományos közösség egyetértésével születhet meg.Allen Weeks, a három - a magyarországi mellett csehországi és romániai - kutatóközpont munkájának összehangolásáért felelős az ELI Delivery Consortium vezérigazgatója kifejtette, a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló projekt olyan ambiciózus tudományos kezdeményezés, amely a környezet és általában az emberiség számára is nagyon fontos.
Ez a kutatási program nemcsak a szegedi kutatóközpontot, hanem a várost és a Magyarországot is elhelyezi a tudományos világtérképen - mondta a professzor.
A szakember szintén támogatta Szabó Gábor kinevezését az ELI-ALPS élére. Mint mondta, a lézerfizikus egészen a kezdetétől részt vett a központ koncepciójának kidolgozásában, majd létrehozásában.
(MTI)
