A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakítása erősíti a kutatások szabadságát és függetlenségét - nyilatkozta az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Hírlapnak.
A csütörtökön megjelent interjúban Palkovics László kijelentette, hogy a kormány a kutatóintézeti hálózat hatékonyságát és eredményességét akarja javítani az átszervezéssel. A kutatásra fordított állami támogatásoknak kézzelfoghatóan meg kell térülniük a magyar gazdaság és a magyar társadalom számára, az adófizetők pénzét a közösség érdekében kell hasznosítani - hangsúlyozta.
A tárcavezető szerint a régi kutatói intézményrendszer nem hatékony, így azt a finanszírozásával együtt meg kell erősíteni. A 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal több jut kutatás-fejlesztésre és innovációra, és létrejönnek az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit - tette hozzá.
Véleménye szerint az eddigi modellt felváltó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megteremtése is ezt a célt segít megvalósítani. A szervezet önálló költségvetést kap, tevékenységéről pedig nem a kormány, hanem a túlnyomórészt tudósokból álló irányító testület dönt majd - mondta a miniszter. Palkovics László kifejtette, hogy a 12 tagú vezetőség felét a kormány, felét az MTA javasolja, vezetőnek pedig olyan jelöltet keresnek, akit mindkét fél elfogad. A szükséges források - tette hozzá - rendelkezésre állnak, annak felhasználásáról már az irányító testület dönthet.
Az ELKH szervezete augusztus 1-ig jön létre, így a következő hónappal átveheti a kutatóintézeteket az akadémiától. Utóbbiakat ezt követően átvilágítják, év végéig pedig a gyakorlati működés feltételeiről, a finanszírozás elveiről és az intézményhálózat értékeléséről is döntenek. Létrejön továbbá a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiával foglalkozó Nemzeti Tudománypolitikai Tanács az egyetemek és a vállalatok képviselőivel, és a tudományosság egyéb kérdései mellett a magyar kutatási és innovációs stratégiáról is döntés születik.
A miniszter az interjúban közölte, hogy az ELKH dönthet kutatóintézetek megszüntetéséről is, ám azok az új szervezetbe még változatlan formában kerülnek át. Cáfolta egyúttal azokat a vélekedéseket, hogy a kormány nem tekinti fontosnak a társadalomtudományokat. A magyarsággal kapcsolatos tudományterületek, a zene, az irodalom, a nyelv és a történelem helyet kapnak az új intézményi hálózatban, de szükség lehet optimalizálásra - fogalmazott. Hangsúlyozta azt is, hogy az akadémiai vagyont az átalakítással nem államosítják, de azokat az MTA eredetileg az intézethálózat működtetésére kapta, így át kell kerülniük az új intézményrendszerbe.
Az akadémiai feladatok és felelősségi körök nem változnak, a testület továbbra is tanácsokat ad, irányt mutat társadalmi ügyekben, ám ezt a szerepét eddig sem a kutatóintézet-hálózatán, hanem a tagjain keresztül látta el - hangsúlyozta Palkovics László.
(MTI)
