Motiválttá kell tenni a magyarországi vállalatokat a kutatás-fejlesztés erősítésében, ezért is kerültek a források egy helyre, az új Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM) - mondta Palkovics László a minisztérium vezetője hétfőn, egy budapesti konferencián.

Kiemelte: a következő időszak EU-költségvetésének egyik nyertese az innováció lesz, és az ebből adódó lehetőségeket Magyarországnak nemzetközi együttműködésben kell kihasználnia. Utóbbi keretében az Izraeli Innovációs Hatóság alelnöke, Danny Biran, valamint Oliver Schatz, a Bosch ügyvezető igazgatója is előadást tartott azon a Tudományos és Technológiai Konferencián, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) épületében immár harmadik alkalommal szerveztek meg.

A külképviseletek, valamint a hazai kutatás, fejlesztés és innováció intézményei, vállalatai részvételével tartott konferencián Palkovics László szólt arról, hogy miközben a digitalizáció terjedésével átrendeződik a munkaerőpiac, a hozzáadott értékek tekintetében még több munkaerőre lesz szükség.

"A hozzáadott érték nagyjából azonos Magyarországon a nemzetközi és a hazai tulajdonú vállalatok esetében, ugyanakkor előbbi háromszor olyan hatékony, ezért a helyzeten változtatni kell. A magyar cégeknek sokkal inkább új termékekkel kell jelentkezniük, hogy innovációs képességük növekedjen".

A tárcavezető úgy látta, hogy elérhető a kitűzött célszám és 2020-ra 1,8 százalékra nőhet a kutatás-fejlesztés aránya a GDP-ben. Örvendetesnek nevezte, hogy az EU-ban Magyarország exportjában a legnagyobb a high-tech részaránya, még ha ez a sajátos hazai gazdaságszerkezetből is adódik. Mint mondta, a jövőben kiemelten építeni kell az egyetemekre, amelyek egy másfajta működési módszerrel, az állami fenntartástól a magánszféra felé távolodva képesek kutatásfejlesztési támogatást nyújtani a kis- és középvállalatoknak például termékfejlesztésre.

Palkovics László üdvözölte, hogy a hat science park (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg, Győr) fejlesztése zajlik, a további rezsicsökkentés kapcsán az optimalizált energiafelhasználásról beszélt és hangsúlyozta a szakképzési rendszer átalakításának, a felnőttképzésnek a fontosságát. Szerinte hamarosan le fogják tudni zárni az ITM és a Magyar Tudományos Akadémia között kialakult vitát. Hozzátette: nincs szó az akadémia autonómiájának megsértéséről, a dolog kizárólag arról szól, hogyan tudják elhelyezni a kutatás-fejlesztési, kutatási forrásokat. "Egyrészt a párhuzamosságok kérdését kell megoldani, másrészt azt, hogy nem tudunk mindennel azonos módon foglalkozni, bizonyos területekre muszáj lesz fókuszálni" - jegyezte meg.

A konferenciát Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes nyitotta meg. Hangsúlyozta: az elmúlt években kiépült a tudományos-technológiai diplomáciai hálózat, amelynek használata komoly lehetőség a hazai vállalatok és intézmények számára. "Izraeltől, a világ innovációs fellegvárától sokat tanulhatunk, például azt, hogyan lehet a képzési-akadémiai rendszert a gazdaság nyelvére lefordítani, miként tudjuk ösztönözni a startupokat. A közelgő miniszterelnöki találkozó ennek betetőzése lehet" - vélekedett.

Danny Biran, az Izraeli Innovációs Hatóság alelnöke kitért arra, hogy az izraeli munkaerő 8,3 százaléka a high-tech területen dolgozik és ők termelik a GDP 12 százalékát, az exporthoz pedig 34 százalékkal járulnak hozzá. Hozzátette: a kutatásfejlesztésbe invesztált pénzek nagy része a magánszektorból származik, de az alapkutatásokra a kormányzat is jelentős összegeket fordít.

"Az innovációs hatóság a piaci semlegességet, a szükséges kormányzati kockázatvállalást biztosítja. Fontos kihívás számunkra, hogy növeljük a hight-tech területén dolgozók arányát a nők, az arab lakosság és az ortodox zsidók körében" - fűzte hozzá Danny Biran.

Menczer Tamás, a KKM tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára kifejtette: a magyar érdek az, hogy a tehetségünket kihasználva, erőforrásainkat kihasználva tudjunk részt venni a jövő alakításában. Kiemelte, hogy a külképviseletek szakdiplomatáikkal kiemelkedő szerepet játszanak ebben a folyamatban, nekik is köszönhető az "újító szellemű Magyarország-kép" kialakítása. Fontosnak nevezte többek között a kiemelt ipari területeket meghatározó Irinyi-tervet, az 5G-s mobilhálózat kiépítését, valamint az önvezető autókba fektetett forrásokat, utóbbiak kapcsán a zalaegerszegi tesztpálya megvalósítását.

Az önvezető autókról, valamint az autóipar jövőjéről beszélt előadásában Oliver Schatz, a Bosch ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a nagyvállalat az automata vezetéssel foglalkozó egyik legnagyobb központját Budapesten építi ki. Míg Palkovics László arről beszélt, hogy az önvezető autók bevezetése gazdasági, jogi és erkölcsi kérdések megoldását kívánja meg, a Bosch vezetője szerint ezek a járművek a biztonságra épülnek, növelik az emberek egyéni mobilitását, igaz - tette hozzá - elterjedésükkel a városi forgalom is nőhet.

"Az elektromos autókkal jelentősen tudjuk csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, és bár 2020-ra már minden ötödik új autó elektromos üzemű lesz, valószínűleg 2050-ben is lesznek még új gyártású belső égésű motorok." - mondta Oliver Schatz.

(Innovációs és Technológiai Minisztérium)