„Magyarország az Ausztriával és Szlovéniával partnerségben, Zalaegerszeg-Graz-Maribor térségében kialakítandó nemzetközi közúti tesztfolyosóval valós környezetben is segítheti a hálózatba kapcsolt és elektromos hajtású járművek fejlesztését” – mondta el Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár az uniós szakminiszterek tematikus megbeszélésén 2018. június 19-én, Göteborgban.
Harmadik alkalommal tartottak magas szintű találkozót az összekapcsolt és autonóm járművekről az Európai Bizottság, a tagállamok és az iparág képviselői, a tavalyi amszterdami és frankfurti egyeztetések után ezúttal Svédországban. A mobilitás legújabb irányai a várakozások szerint jelentősen hatékonyabbá, biztonságosabbá és az alacsonyabb károsanyag-kibocsátás révén környezetkímélőbbé tehetik a közlekedést. A szakpolitikáknak és ágazati szabályozásoknak e lehetséges hasznok kiaknázása érdekében támogatniuk kell a fenntartható fejlődést.
Az Európai Bizottság idén májusban közzétett elemzésében úgy véli, a vezető nélküli autók a gőzmozdonyok és a gépkocsik megjelenéséhez fogható mértékben változtatják meg a mindennapi életet. A Boston Consulting Group becslése szerint 2025-re a világszerte eladott járművek 20 százaléka automatizált lesz. Az új típusú mobilitás támogatja az Európai Unió abbéli ambícióját, hogy iparát erősebbé és versenyképesebbé tegye, új munkahelyeket teremtsen, és felpörgesse a gazdasági növekedést. Az előrejelzések az autonóm és összekapcsolt járművek megélénkülő piacának köszönhetően 620 milliárd eurós bevétel-növekedést prognosztizálnak a kontinens járműgyártása, és további 180 milliárd eurós többletet az európai elektronikai ipar számára a következő évtized derekára.
Mosóczi László a technológiaváltás kedvező hatásait értékelve elmondta: „A személygépjárművek területén a biztonság, a közúti balesetek számának csökkentése, a dugók, torlódások megritkulásával az emberek időmegtakarítása a fő szempont. A közösségi közlekedésben az utasok kényelme és a járatok pontossága az elsődleges cél, a szállítmányozás területén pedig az idő- és költséghatékonyság. A kapcsolt járművek kevesebb üzemanyagot használnak fel, így a környezeti terhelés mérséklődik, a károsanyag-kibocsátás csökkentése a városok élhetőségét segíti elő.”
Az államtitkár az egyik legfontosabb technikai kihívásként említette meg, hogy jelenleg még nincs megbízható megoldás az akár csak egyetlen autonóm járműből származó, óránként több terabyte-nyi adat továbbítására és feldolgozására. A magyar kutatók nagy erőkkel dolgoznak egy olyan közlekedési felhő létrehozásán, ahol ezeket a problémákat kezelni lehet.
Mosóczi László hozzátette, hogy Zalaegerszegen épül Közép-Európa legkorszerűbb autóipari tesztpályája, az első ütemet még idén átadják a járműfejlesztőknek. A létesítmény kialakításával Magyarország megőrizheti pozícióját a járműipar piaci versenyében, bekapcsolódhat a kutatás-fejlesztés-innováció fősodrába, ezzel hosszú távon javítva a hazai versenyképességet. A valós közúti körülmények közötti tesztelést a támogató szabályozási környezeten túl infrastrukturális fejlesztések is segítik. A Zalaegerszeg gyorsforgalmi bekötését megteremtő M76 intelligens úthálózati elemekkel, szenzorokkal egészül ki. Tervben van az M7 autópálya és a négysávosra bővülő M70 autóút felszerelése is magas szintű kommunikációs eszközökkel. Idén márciusban a magyar, osztrák és szlovén közlekedési tárcák együttműködési megállapodást kötöttek az önvezető autók fejlesztését szolgáló nemzetközi tesztelési korridor kialakítása érdekében.
A következő tematikus magas szintű találkozó házigazdája 2018 novemberében Bécs lesz, a megbeszélés elsősorban a szakértői eszmecserére kíván majd lehetőséget biztosítani.
(Innovációs és Technológiai Minisztérium)
