Kilenc tagállam szakterületi vezetői újabb kísérletet tettek arra, hogy az első Mobilitási Csomag várható káros hatásait mérséklő lépésekre bírják rá az Európai Bizottságot. Az országok közös álláspontja szerint a tervezett intézkedések az unión kívüli fuvarozók számára biztosítanak versenyelőnyt, ráadásul több ponton ellentétesek az európai klímavédelmi törekvésekkel.
Bulgária, Ciprus, Észtország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia közlekedéspolitikáért felelős vezetői Adina Vălean közlekedési biztossal és Frans Timmermans, Európai Zöld Megállapodásért felelős ügyvezető alelnökkel folytattak megbeszélést 2020. február 18-án, Brüsszelben. A miniszterek nyomatékosan felkérték a Bizottságot annak értékelésére, hogy miként befolyásolja az első Mobilitási Csomag az Európai Zöld Megállapodásban foglalt célok elérését.
A találkozó előtt a kilenc tagállami vezető közös levelet küldött az ügyvezető alelnöknek, amelyben ismét jelezték, aggályosnak tartják a jármű székhely szerinti tagállamba történő kötelező visszatérésének előírását. A tervezetben foglaltak alapján a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam egyik operatív központjába. Az aláírók szerint a javasolt rendelkezés összeegyeztethetetlen az Európai Unió éghajlatpolitikai célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodással, mivel üresen közlekedő kamionokat eredményez, és így feleslegesen növeli a szén-dioxid kibocsátást a közúti szállítási ágazatban.
Magyarország több tagállammal egyetértésben évek óta minden lehetséges fórumon napirenden tartja a mobilitási csomaggal kapcsolatos problémákat. Az Európai Bizottság a tavalyi tárgyalások utolsó szakaszában felismerte a lehetséges negatív hatásokat, és ígéretet tett arra, hogy érdemi megoldásokat dolgoz ki még az ellentmondásos jogszabályok hatálybalépése előtt. A minisztériumi vezetők üdvözölték, hogy a Bizottság belátta, a jármű kötelező hazatérése nem felel meg az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseinek és a klímasemlegességi vállalásoknak. A felek egyetértettek abban, hogy a probléma mértékének meghatározása érdekében az egész Európai Unióra kiterjedő hatásvizsgálatra van szükség, és annak alapján azonnali intézkedéseket kell tenni.
A magyar kormány képviseletében Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: „Különösen aggasztó, hogy miközben Mobilitási Csomag rendelkezései évtizedekre meghatározhatják a közúti fuvarozási ágazat jövőjét, megvalósíthatóságuk még jelenleg is bizonytalan. Nem készült hatástanulmány a kombinált árufuvarozásra vonatkozó elemekre és a nemzetközi közúti szállítás megosztott modelljére sem. A határon átnyúló fuvarműveletek esetében sokkal nagyobb rugalmasságra és több mentességre lenne szükség, amivel csökkenteni lehetne az üresjáratokat, az európai úthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat is.”
A tagállami delegációk megerősítették az egységes piac sértetlenségével és hatékony működésével kapcsolatos aggodalmakat is. A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárná az egységes piacról a szigeteken lévő tagállamok fuvarozóit, és súlyosan korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is.
Az uniós tagállamokat érintő szigorúbb előírások miatt a harmadik országok fuvarozói tetemes versenyelőnyhöz jutnak, miközben hiányoznak az egész Európában hatékony ellenőrzéshez szükséges uniós szintű eszközök. A tagállamok egybehangzóan szorgalmazták, hogy a hatásvizsgálat a lehető leghamarabb álljon rendelkezésre, elegendő időt biztosítva a helyzet javítását célzó intézkedések meghozatalára.
Az egyeztetéseken elhangzottak szerint az érintett tagállamok készek megfontolni, hogy az első Mobilitási Csomag káros rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése érdekében közösen az Európai Bírósághoz forduljanak.
(ITM Kommunikáció)
