Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár bolgár, lengyel, lett, litván és román kollégáival közösen tárgyalt az Európai Parlament új képviselőivel és a soros elnökségét betöltő Finnország közlekedési miniszterével az első Mobilitási Csomagról 2019. július 24-én, Brüsszelben. A hat kelet-közép-európai tagállam álláspontja szerint a közúti fuvarozói szektor kiegyensúlyozott, tisztességes és hosszú távon végrehajtható szabályozást érdemel, amely nem gyengíti, hanem erősíti az ágazatot, és általa az európai gazdaságot.
Az I. Mobilitási Csomag jogalkotási javaslatának eredeti célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása. A szabályozási kezdeményezés azonban nem megfelelően kezeli, nem oldja meg a létező problémákat, ezzel szemben messze túlmutatva a szociális célokon, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaz. A tervezett drasztikus intézkedések túlzott adminisztrációs többletteherrel sújtják az ágazat vállalkozásait. A szigorú és részben teljesíthetetlen követelmények végső soron a járművezetőkre vonatkozó alapvető szociális szabályokat figyelmen kívül hagyó harmadik országbeli fuvarozókat hozzák előnyös helyzetbe.
A javaslat jelenlegi formájában várhatóan csökkentené az Unión belüli növekedést, és a nemzetközi szállítási műveletek emelkedő költségei miatt a határokon átnyúló kereskedelmet is. Az egységes piac gyengítése hátrányosan érinti az Európai Unió általános gazdasági helyzetét és a foglalkoztatást. Több tervezett előírás nemcsak a gazdaságossági és költséghatékonysági elvekkel, hanem a klímapolitikai célokkal is összeegyeztethetetlen. Így például a járművek rendszeres kötelező hazatérése a székhely szerinti tagállamba sok esetben üres kamionoknak a környezetet feleslegesen terhelő mozgatásával járhat.
Mosóczi László elmondta: a magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat 6,5 százalékkal járul hozzá hazánk GDP-jéhez. Magyarországon a nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó közúti fuvarozók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket a megszorítások és az adminisztratív terhek növelése aránytalanul nagymértékben érintheti.
A jogszabálytervezetekről született tanácsi és parlamenti első olvasatos álláspontok számos ellentmondást tartalmaznak és megosztottságot teremtettek a tagállamok között. A javaslatokat a Tanácson belül a tagállamok közel egyharmada, az Európai Parlamentben pedig jelentős számú európai parlamenti képviselő nem támogatta. Az Európai Parlament első olvasatos álláspontját anélkül fogadta el, hogy megfelelő időt biztosított volna az elemzéshez.
A kelet-közép európai tagállamok szakterületi vezetői arra kérték a soros elnökséget adó Finnország szakminiszterét és a meghatározó frakciók képviselőit, hogy kiegyensúlyozott megállapodásra törekedjenek. A tervezett szabályozást kezdetektől ellenző tagállamok igazságos megoldást szorgalmaznak az európai közúti közlekedési szektorban, amely a fuvarozók valós igényeihez igazodik, és nem korlátozza a gazdasági versenyképességet.
(ITM)
