Uniós alapértékekkel és minden józan megfontolással ellentétesek a közúti fuvarozás készülő új szabályai.
Magyarország a kezdetektől ellenzi a szabályozási terveket, és továbbra sem tett le arról, hogy a várható káros hatásokat mérséklő lépésekre bírja rá az uniós intézményeket, testületeket. A jogalkotási javaslat deklarált célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása. A szabályozási kezdeményezés azonban nem megfelelően kezeli, nem oldja meg a létező problémákat, a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival ellentétes, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaz.
Mosóczi László elmondta: „A magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat 6,5 százalékkal járul hozzá hazánk GDP-jéhez. Magyarországon a nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó közúti fuvarozók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket a tervezett intézkedések aránytalanul nagymértékben érinthetik.”
A szabályozási javaslat jelentős többletköltségekkel és adminisztratív terhekkel sújtja az ágazat vállalatait. A tervezett előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei. A szigorú és részben teljesíthetetlen követelmények végső soron a járművezetőkre vonatkozó alapvető szociális szabályokat figyelmen kívül hagyó harmadik országbeli fuvarozókat hozzák előnyös helyzetbe, miközben hiányoznak az egész Európában hatékony ellenőrzéshez szükséges uniós szintű eszközök.
A parlamenti elfogadásra javasolt rendelkezések több ponton ellentétesek az európai klímavédelmi törekvésekkel is. A tervezetben foglaltak alapján a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam egyik operatív központjába. Az üresen közlekedő kamionok feleslegesen növelnék a szén-dioxid kibocsátást a közúti szállítási ágazatban. A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárná az egységes piacról a szigeteken lévő tagállamok fuvarozóit, és nagymértékben korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is. Az üresjáratok indokolatlanul fokozzák az európai úthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat.
Mosóczi László kifejtette: „A közúti fuvarozói szektor a világon mindenütt a járványhelyzetben való helytállásával bizonyítja, hogy kiegyensúlyozott, tisztességes és hosszú távon végrehajtható szabályozást érdemel, amely nem gyengíti, hanem erősíti az ágazatot. Brüsszel e téren sem a krízis kezelésével foglalkozik, a tervezett lépések rendkívüli mértékben megnehezítik a koronavírus gazdasági hatásainak mérséklését, az elszenvedett károk enyhítését, a gazdaság újraindítását.” Az államtitkár megerősítette: „Magyarország korábbi álláspontját fenntartva kész megfontolni, hogy az első Mobilitási Csomag káros rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése érdekében az Európai Bírósághoz forduljon.”
(ITM Kommunikáció)
