Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy a következő tanévben minél többen kezdik meg tanulmányaikat technikumban vagy szakiskolában.
Schanda Tamás azzal összefüggésben beszélt erről, hogy csütörtökig lehet jelentkezni a középfokú oktatási intézményekbe.
Kiemelte: a kormány azt szeretné, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek.
Ehhez jó út, ha az általános iskola után a szakképzést választják, hiszen így felnőtt korukra már lesz egy olyan képesítésük, amellyel helyt tudnak állni a munkaerőpiacon, ugyanakkor folytathatják a tanulmányaikat a felsőoktatásban is - tette hozzá.
Rámutatott: azért alakították át a szakképzés rendszerét, hogy versenyképes, a 21. század kihívásainak megfelelő oktatást biztosíthassanak a fiataloknak.
Ez garantálja a későbbi biztos, önálló megélhetésüket is - fűzte hozzá Schanda Tamás.
Abban, hogy a szakképzés színvonalának emelése, illetve a benne részt vevő fiatalok számának növelése fontos versenyképességi tényező, az OECD is egyetért a kormánnyal - jegyezte meg az államtitkár.
Schanda Tamás emlékeztetett: a 2020 szeptemberétől működő szabályozás alapján a szakképző intézményeknek két típusa lesz: az ötéves technikum és a hároméves szakképző iskola.
A technikusképzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. A képzés során matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban sajátítják el a diákok, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból ugyanúgy érettségi vizsgával zárul az oktatás, de a technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tárgyat választaniuk, mivel a szakmai vizsga beleszámít az érettségi tantárgyai közé - ismertette.
Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, és a nyelvvizsga megszerzésére is lehetősége nyílik.
A technikumban végzettek jelentős előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételik és a szakirányú továbbtanulás során - mondta Schanda Tamás.
Kiemelte, megújul a szakmastruktúra is: 174 alapszakma oktatása iskolai rendszerű képzésben valósul meg, a tanuló a képzés végén szakképzettséget szerez.
A régi OKJ szerinti szakképesítések egy része tartalmilag beépül egy alapszakmába, más részük új szakmához kapcsolódik, szakmairányként jelenik meg egy új alapszakmánál, vagy rövidebb idejű, iskolai rendszerben és iskolai rendszeren kívül is megszervezhető szakmai képzésben lesz majd elérhető.
Az államtitkár hangsúlyozta: a versenyképes tudáshoz nélkülözhetetlen a megfelelő szakmai tapasztalat, ezért fejlesztik a duális képzés rendszerét felmenő rendszerben.
A diák a sikeres ágazati alapvizsgát vagy a sikeres érettségit követően a duális képzőhelynél folyó szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel vehet részt, és havonta munkabérre jogosult - közölte. Rámutatott: az új képzési struktúra megteremti a lehetőségét a moduláris képzésnek is, támogatva azt, hogy a tanuló hosszabb, összefüggő tanulási időt töltsön valós munkakörnyezetben.
Schanda Tamás elmondta, átlagosan 30 százalékkal emelik a szakképzésben oktatók bérét, így szélesebb körből tudnak bevonni szakembereket a tanításba.
A tanulmányi eredményeiktől függően ösztöndíjakkal fogják segíteni a szakképzésben tanuló fiatalokat. 2020 szeptemberétől felmenő rendszerben ösztöndíj minden, ágazati alapoktatásban és szakirányú oktatásban, szakképző intézményben részt vevő tanulónak jár, amelyet a duális képzésben munkabér vált fel - közölte az államtitkár, hozzátéve: új elem a törvényben az egyszeri pályakezdési juttatás, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez.
(MTI)
