Magyarországon egyre többen választják a szakképzést, az idén felvitelezők 40 százaléka a szakképzési rendszerbe, míg 37 százaléka gimnáziumba jelentkezett - emelte ki Kucsák László, a szakképzési rendszer fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elnöke pénteken tanévzáró sajtótájékoztatón, Budapesten.

Elmondta, a kormány az innováció köré szervezte a gazdaságfejlesztést, amelynek egyik fontos kulcsa a minőségi szakemberképzés. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz egy éve került a szakképzés és felnőttképzés területe, ez idő alatt jelentős lépést tettek a szakképzés megújításáért - hangsúlyozta. Megemlítette az érintettek bevonásával elkészült Szakképzés 4.0 Stratégiát, amelyet a kormány az idén márciusban elfogadott. Tavaly ősszel megalakult a szakképzési innovációs tanács, ahol a kamarák, szakmai szövetségek, gazdasági érdekképviseletek, oktatási szervezetek vitatják meg a gazdaság, a munkaerő-piaci kereslet igényeihez igazodó szakképzés irányait. Megkezdték működésüket a 19 ágazatban létrehozott ágazati készségtanácsok, amelyekben az adott szakterület gazdasági szereplői meghatározzák a szükséges szakmai tudást - sorolta.

A Szakképzés 4.0 Stratégia intézkedéseinek célja, hogy a szakoktatás korszerű eszközökkel, technológiával felszerelt, vonzó képzési környezetben történjen, naprakész tudású oktatók tanítsanak, a képzés versenyképes, a gazdaság által elvárt tudást adja a tanulóknak - hangsúlyozta.

Kucsák László kitért arra is, hogy a szakképzési rendszer megújításaként bevezették a kancellári rendszert a szakképzési centrumokban. Ezzel a menedzserszemléletű kancellárok tehermentesíthetik a főigazgatókat, akik a szakmai, oktatások feladatok hatékonyabb ellátására összpontosíthatnak.

A miniszteri biztos elmondta, az ITM támogatásával további fejlesztéseket megalapozó pilot-programok indultak több területen is, példaként említette az orientációs évfolyam bevezetését Gödön, illetve Kazincbarcikán a műhelyiskolák indítását. A duális képzés szerepét erősíti a Zalaegerszegen a járműipari tesztpályához kapcsolódó ágazati képző központ.

A szakképzési stratégia további fontos célkitűzése, hogy a szakmunka és a szaktanárok presztízsét növelje. Tavaly szeptemberben a kelet-közép-európai országok közül Magyarországon rendezték meg elsőként a fiatal szakemberek európai bajnokságát, az EuroSkills versenyt, ahol kiválóan szerepel a több mint felerészben a szakképzési centrumok tanulóiból álló magyar csapat - mutatott rá Kucsák László.

Magyarországon a szakképzési centrumokban több mint 207 ezer diák tanul, a 381 tagintézményben mintegy 23 ezer pedagógus, szakoktató dolgozik.

A most záruló tanév is bizonyítja, hogy a szakképzési centrumokban folyó színvonalas képzésnek köszönhetően a tanulók jelentős világversenyekre jutnak el, ilyen például a készségek alapján szerveződő tanulmányi verseny, a World Scholar's Cup, amelynek a Yale Egyetemen rendezett döntőjében a magyar fiatalok nemzetközi hírű gimnáziumokat előzetek meg, arany és ezüst érmeket szereztek. Az idén rekordlátogatottságú Szakmák Éjszakáján 64 ezer látogató 4481 programon vett részt 476 helyszínen, köztük határon túl is. Nagy elismerés, hogy az idén novemberben Magyarország rendezi meg Győrben a World Robot Olympiad nemzetközi legorobot építő verseny döntőjét, ahol lehetőség lesz a robotika népszerűsítésére - emelte ki a miniszteri biztos.

A pedagógusnapi központi ünnepségen a szakképzés és felnőttképzés területén végzett munka elismeréseként az idén adták át először a Szakképzésért és Felnőttképzésért Díjakat a  a Weszely Ödön Díjak mellett, további 24 pedagógus vett át miniszteri kitüntetést - mondta Kucsák László.

(MTI)