Meghirdették a 28. Magyar innovációs nagydíj pályázatot szerdán Budapesten.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke a rendezvényen kiemelte: azokat a vállalkozásokat keresik, amelyek bemutatható, tényleges innovációs tevékenységet végeznek.
A 2019-es év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő nagydíj mellett további hét kategóriában kaphatnak díjat a kiemelkedő innovációk - ismertette.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára hangsúlyozta, a magyar kormányzás történetében először jött létre olyan tárca, amelynek a nevében is szerepel az innováció, ez komoly üzenet a tudományos világnak és a gazdasági szférának is.
A Magyar Innovációs Nagydíj pályázat beadási határideje 2020. február 12-e 15 óra, az elismeréseket 2020. márciusában adják át.
Az államtitkár elmondta: az európai uniós innovációs listán a 23. helyen áll Magyarország, tehát van még tennivaló az előrelépés érdekében.
Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a közelmúltban jelent meg a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem által készített felmérés, amely a gazdaságokat aszerint is vizsgálja, hogy milyen a termékekben az innováció megjelenése, ebben a rangsorban mintegy 130 ország közül a 15. Magyarország.
Bódis József kitért arra, hogy az ITM feladata az innováció programszerű támogatása. Olyan programokat kell indítani, amelyek az innováció területén sikert ígérnek és amelyeknek az első komoly eredményei már látszanak - fogalmazott.
Az államtitkár hangsúlyozta, nincs olyan terület, ahol ne tudna az innováció megjelenni, ugyanakkor vannak fontos irányok, amelyek nélkül nem lehet a 21. század kihívásainak megfelelni. Ezek az irányok a pályázati és egyéb forrásokban is megjelennek - tette hozzá.
Az innovációt sokszor szlogenként használják, ezért különösen fontosak azok a programok, pályázatok, amelyek tartalommal tudják megtölteni - fejtette ki Bódis József.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke előadásában ismertette: külső partnerekkel együtt áttekintették 7000 olyan vállalkozás eredményeit, amelyek 2007 és 2015 között elnyertek kutatási-fejlesztési-innovációs forrást, és 7000 olyat, amelyek egyáltalán nem kaptak semmilyen támogatást. Azt vizsgálták, hogyan hasznosultak a támogatások, milyen hatással voltak a cégek növekedésére.
Birkner Zoltán példaként említette, hogy azoknak a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), amelyek 10 és 100 millió forint közötti támogatást kaptak, hétszer gyorsabban nőtt az árbevétele, a nyeresége pedig évente átlagosan nyolcszor nagyobb lett, mint azoké, amelyek nem kaptak támogatást.
Az eredmények azt jelzik, hogy érdemes a támogatási rendszerben markánsan megjeleníteni a kutatás-fejlesztést, illetve az innovációt - mutatott rá az NKFIH elnöke.
A Magyar innovációs nagydíj mellett ipari, informatikai, agrár és környezetvédelmi innovációs díjat is odaítélnek, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal díját is átadják majd. A legeredményesebb, 2017. január 1-je után alapított innovatív startup vállalkozás pedig a Valor Hungariae Zrt. és a Magyar Innovációs Szövetség díját nyeri el.
A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, illetve szervezetek vehetnek részt, amelyek 2019-ben kiemelkedő műszaki, gazdasági teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke felidézte, hogy a pályázatot először 1992-ben hirdették meg, a 27 év alatt 1229 jelentkezés érkezett, és az 1068 mérhető innovációs teljesítmény közül 210 kapott innovációs díjat.
A rendezvény nyitó eseményeként írták alá a Magyar Innovációs Szövetség és a Valor Hungariae Zrt. együttműködési megállapodását. Az együttműködés célja egyebek mellett az értékes hazai találmányok felkutatása, a begyűjtött innovációk szakmai véleményezése, valamint az eredmények hasznosítása.
(MTI)
