A jövő nagy kérdése az energiabiztonsági és klímapolitikai szempontok összeegyeztetése, különösen a párizsi klíma-megállapodás alapján – mondta a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) évente megjelenő kiadványának magyarországi bemutatóján pénteken, Budapesten.

Mikola István elmondta: Magyarországon is egyre többen fogalmazzák meg a fosszilis energiaforrásoktól való elfordulás igényét. Az energiafelhasználás zöldítése irányába tett lépéseink egyúttal ipari-technológiai lehetőségeket is jelentenek számunkra - fejtette ki.

Az energia egyenlőtlen globális eloszlásának geopolitikai kihívásairól szólva felhívta a figyelmet arra, hogy Afrikában és Délkelet-Ázsiában több száz millióan nem jutnak hozzá még elektromos energiához sem, nem áll rendelkezésükre sem gáz, sem olaj. Helyzetüket a népességrobbanáson kívül még a világgazdasági krízis is nehezíti.

Az államtitkár rámutatott, hogy ez az egyik oka például napjaink egyik legnagyobb nemzetközi politikai kihívásának, a migrációnak is, ugyanis erőforrások híján, de információk birtokában tömegek indulnak meg a jobb megélhetés reményében világ jólétben élő régiói felé. "A világ lassan faluvá zsugorodik, mindenki lát mindent" - fogalmazott.

Az államtitkár szerint a fejlett világ egyik legnagyobb kihasználatlan energiaforrásának a takarékosságot lehet tekinteni. Ennek komolyan vételével, a hatékonyság fokozásával fedezni lehet a világ energiában szűkölködő több százmilliós népességének legalapvetőbb szükségleteit - vélekedett.

Az energiaipari kihívásokkal, így például a meredeken csökkenő világpiaci kőolajárakkal, a folyamatos geopolitikai instabilitással és a klímavédelemmel is foglalkozó tanulmányt Varró László, az IEA vezető közgazdásza ismertette a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az NMF társzervezésében megvalósult bemutatón.

(MTI / Külgazdasági és Külügyminisztérium)