Dr. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára 2017. június 12-én fogadást adott a Duna Bizottság 88. tisztújító közgyűlésén, 2017. június 9-én megválasztott elnökség tiszteletére a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.
A Duna Bizottság nagy hagyományokkal rendelkező, regionális célokat szolgáló nemzetközi szervezet, melyet az 1948-as, a Dunán való hajózás rendjének szabályozásáról szóló Belgrádi Egyezmény hozott létre. A Bizottság a romániai Galacon kezdte meg működését, onnan került át székhelye 1954-ben Budapestre. A Duna Bizottság az egyetlen budapesti székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet, ami Magyarország részéről önmagában is indokolja a szervezettel kapcsolatos kiemelt figyelmet.
A Duna Bizottság legfőbb missziója a dunai szabad hajózás biztosítása, illetve az ehhez szükséges feltételek körültekintő alakítása, segítése. Székhelyországként Magyarországnak különösen nagy felelőssége van abban, hogy a szervezet milyen módon, milyen irányban teljesíti feladatát, s eközben mennyire felel meg a fenntarthatóság szempontjainak.
A Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es átadásával létrejött a világ leghosszabb belvízi útja (3483 km), amin nagy hajókkal az Északi-tengernél fekvő Rotterdamtól a Fekete-tengernél fekvő Konstancáig lehet hajózni. A Duna a világ legnemzetközibb folyója, 8 országot szel át, vízgyűjtőrendszerén keresztül majd 20 országhoz kapcsolódik valamilyen formában. A szervezet 11 tagállama képviseltette magát a találkozón, amelyen a KKM meghívottjain kívül jelen voltak a társtárcák, az NFM, BM, FM, IM, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság illetékes vezetői is.
Dr. Mikola István beszédében üdvözölte a szervezet három évre megválasztott új elnökségét, az elnök Gordan Grlić Radman, horvát nagykövetet, az alelnök Oleg Ţulea moldáv nagykövetet és a titkár Elisabeth Ellison-Kramer osztrák nagykövetet. Hangsúlyozta, hogy hazánk elkötelezett a dunai hajózás fejlesztése mellett, egyúttal tekintettel van a folyó komplex kezelésére, a környezetvédelem, árvízvédelem, és a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítésével. Az államtitkár kiemelte, hogy hazánk székhelyt adó országként minden segítséget megad a szervezet itteni működéséhez.
A Belgrádi Egyezmény aláírásának jövőre esedékes 70. évfordulója is jó alkalmat ad az egyezmény felülvizsgálatára, a szervezet modernizálása érdekében. Ebben a munkában a tagországok továbbra is számíthatnak Magyarország aktív, kezdeményező szerepére.
(KKM)
