Dr. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára nyitotta meg a rendszerváltozás közép-európai tapasztalatairól szervezett és a Külügyi és Külgazdasági Intézetben a visegrádi országok és a Koreai Köztársaság közötti együttműködés keretében megtartott nemzetközi konferenciát.

Az államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy kiemelkedően sikeresnek tekinthető a V4+Korea együttműködés, és méltatta Dél-Korea anyagi hozzájárulását a Nemzetközi Visegrádi Alaphoz. Kiemelte továbbá, hogy sikerült kibővítenünk a kétoldali tudásmegosztási programot Dél-Korea és a V4 közötti együttműködésre, amely az innovációra és a gazdaságpolitikára helyezi a hangsúlyt.

Dr. Mikola István rámutatott, hogy a visegrádi országok politikai és gazdasági átmenettel kapcsolatos tapasztalatai hasznosak lehetnek a koreai fél számára egy esetleges jövőbeli észak-koreai demokratikus fordulat esetén. Az Államtitkár elmondta, hogy az alkotmányos demokrácia kiteljesedésének záloga az intézményrendszert érintő reformok sikeres véghezvitele. Dr. Mikola István a beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország kész a koreai féllel megosztani az elmúlt évtizedekben a gazdasági és politikai átmenettel kapcsolatosan felhalmozott tapasztalatait és tudását.

Cho Byung-jae, a Koreai Nemzeti Diplomáciai Akadémia (KNDA) kancellárja tartotta a vitaindító beszédet. Cho kancellár úr kifejtette, Szöul számára kiemelkedően fontos, hogy megismerkedjen a közép-európai átmenet tanulságaival, és hogy azokat beépítse az észak-koreai átalakulásra való felkészülésébe. A rendezvényen magyar, cseh és lengyel szakértők az 1989-1991 közötti demokratikus átmenet olyan tanulságait fogalmazták meg, amelyek hasznosak lehetnek Észak-Korea remélt jövőbeni átalakulása szempontjából.

Két blokkban zajlott a konferencia: az első részben magyar, lengyel és cseh szakértők mutatták be hazájuk átalakulását egyfelől gazdasági szempontból, másfelől pedig a politikai intézményrendszer megújítása felől. A magyar közönség számára is tanulságos volt szembesülni azzal, hogy a miénkhez mennyire hasonló problémákat vetett fel a lengyel és a csehszlovák rendszerváltozás is.

A második részben dél-koreai szakértők ismertették az új szöuli kormány Észak-Koreával kapcsolatos politikáját. Moon elnök mintegy féléve foglalta el hivatalát, és egyből szembesülnie kellett az észak-koreai atomprogram jelentette súlyos fenyegetéssel. Ez a fenyegetés már „túlnőtt” a Koreai-félszigeten, és a térség nagyhatalmait – Kína, Oroszország, Egyesült Államok – is érintő biztonsági problémává vált.

(Külgazdasági és Külügyminisztérium)