2017. január 16-17 között Párizsban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) székházában rendezték meg az OECD országok egészségügyi minisztereinek találkozóját – „Egészségügyi reformok következő generációja” címmel- illetve az azt megelőző magas szintű egészségügyi szakpolitikai fórumot. Az eseménysorozaton Dr. Mikola István, biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár, korábbi egészségügyi miniszter képviselte Magyarországot.
A résztvevők és felszólalók között az egészségügyi miniszterek mellett jelen voltak az egészségügyi szolgáltatók, szakmai szervezetek, betegszervezetek, az ipar és az üzleti világ, valamint a szakszervezetek képviselői is.
A szakpolitikai fórum ezúttal az ’Emberek a középpontban’ címet kapta, témája az egészségügyi szektor jövője, a fejlődés irányainak kijelölése volt. A panelbeszélgetések résztvevői kijelentették, hogy paradigma váltás szükséges az egészségügyi ellátás emberközpontúságának fokozásához. A fórumon bemutatásra került az OECD új, fejlesztés alatt álló nemzetközi felmérési rendszere, a PARIS (Patient-Reported Indicators Survey), mely a páciensek tapasztalatain alapuló indikátor rendszert jelenti.
A miniszteri ülés egyik kiemelt témája volt az ellátás hatékonyságának fokozása, az elkerülhető veszteség és pazarlás megszüntetése az egészségügyben. A pazarlás lényegét tekintve azt jelenti, hogy ugyanolyan színvonalú ellátást azonos előnyökkel ám kevesebb erőforrással is biztosítani lehetne. Ez magában foglalja a felesleges, megismételt vizsgálatokat és kórházi kezeléseket, de a fel nem használt és így lejárt szavatosságú orvosi termékeket, illetve egyes gyógyszerkészítmények késedelmes, hosszas beszerzését is.
Dr. Mikola István felszólalásában hangsúlyozta, hogy a legnagyobb kihívást a szükségletalapú ellátásban az orvosi ellátás, az egészségügyi ipar fejlődéséből adódó lehetőségek és a gazdaság teljesítőképessége közötti konfliktus kezelése jelenti. A népegészségügyi prevenció fókuszú aktivitás előtérbe helyezése, az alapellátás erősítése, az egészségegyenlőtlenségek csökkentése és belső, strukturális reformok hosszú távon segítik az egészségügyi ellátórendszer költséghatékony működését – tette hozzá.
Az egészségügyi adatok, az úgy nevezett ’Big Data’ adatbázisok kezelésével kapcsolatosan dr. Mikola elismerte annak jelentőségét, elmondta, hogy – 25 éves klinikai gyakorlata alapján is – pótolhatatlan értéket képvisel a klinikai adatok elemzése és feldolgozása, így ezen adatbázis a fejlődés további zálogának tekinthető. Ezért is rendkívül ígéretes az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) létrehozása. Ugyanakkor több ország képviselője is kiemelte az adatvédelem fontosságát, mely alapvető a betegek jogainak és bizalmának megőrzése érdekében. A jogi korlátokon túl a Hippokratészi eskü is kötelezi az orvost páciense titkainak, bizalmas adatainak megőrzésére – hívta fel a részvevők figyelmét államtitkárunk.
A két napos rendezvény végén a miniszterek nyilatkozatot adtak ki, mely kiemeli, hogy az egészségügyi rendszerek elmúlt évtizedekben elért számos eredménye ellenére az OECD országok előtt tornyosuló kihívások új, emberközpontú szemlélet kialakítását kívánják meg. Komoly kihívásokat támasztanak a korlátozott pénzügy lehetőségek, az idősödő társadalom és a krónikus megbetegedések arányának emelkedése, a globális fenyegetést jelentő, terjedő antimikrobiális rezisztencia mellett. Elengedhetetlen, hogy az innovatív technológiák és a digitalizáció nyújtotta lehetőségek hatékonyan kerüljenek felhasználásra, illetve a hatástalan ellátási formák és a felesleges pazarlás kivezetésre kerüljön, az egészségnyereség fokozása és a betegtapasztalatok javulása mellett – foglalták össze a miniszterek.
Az egészségügyi tárcavezetők abban is megállapodtak, hogy felkérik az OECD-t az egészségügy területén végzett munka folytatására, azt várják, elemzéseivel segítsen fokozni az egészségügyi rendszerek hozzájárulását a fenntartható gazdasági fejlődéshez, valamint, hogy fűzze még szorosabbra az együttműködését a téren olyan szervezetekkel, mint a WHO, az Európai Bizottság és a Világbank.
(Külgazdasági és Külügyminisztérium)
