Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára képviselte Magyarországot az EU fejlesztési miniszterek március 12-i, brüsszeli informális találkozóján.

Az esemény témája a 2015 utáni fejlődési keretrendszer (Post-2015 agenda) végrehajtása, különösen a hivatalos fejlesztési támogatások (ODA) kapcsán az EU és tagállamai részéről a kérdéskört tárgyaló nemzetközi konferenciák során teendő közös lépések mérlegelése volt.

Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Neven Mimica fejlesztési biztos, Karmenu Vella környezetvédelmi biztos és a tagállamok magas szintű képviselői egybehangzó vélekedése, hogy a finanszírozás mellett a nem-pénzügyi jellegű végrehajtási eszközöknek is fontos szerepük lesz a 2015 utáni agendában.

Olyan eszközök merültek fel, mint a fejlődő államok belső költségvetési forrásainak mobilizálása, átlátható adóigazgatási és kormányzati rendszerek kialakítása, a közpénzügyek hatékony kezelése, a magántőke bevonása a fejlesztésbe, s a beruházások számára befogadó jogi és szabályozó környezet teremtése. Kovács Ádám Zoltán elmondta, hogy bármely jövőbeli uniós vállalás akkor lehet igazán hiteles a fejlődő és fejlett világ szemében, illetve a további fejlesztési partnerek (civil szervezetek, vállalatok, tudományos intézmények) szemében, ha az reálisan teljesíthető alapokon nyugszik. A magyar helyettes államtitkár a nemek közti egyenlőség fejlesztésben betöltött fontos szerepét is kihangsúlyozta.

A 2012. évi Rio+20 konferencia döntése alapján a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG-k) örökébe lépő, Post-2015 agenda a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem pilléreire építve a fejlődő országok mellett a fejlett államokra is ki fog terjedni. Az új agendát a tervek szerint a 2015. szeptember végén, New Yorkban tartandó kormányközi csúcstalálkozó, állam és kormányfői szinten hagyja majd jóvá. Az ENSZ Közgyűlés keretében, 2015 januárjában ír-kenyai társelnökléssel megkezdett kormányközi tárgyalások feladata egy átfogó megállapodás előkészítése, mely az új agenda szakpolitikai keretei mellett a végrehajtás legfontosabb elemeit is felöleli.

A kormányközi tárgyalási folyamattal párhuzamosan a fejlesztésfinanszírozás terén is kezdetét vette norvég és guyanai vezetéssel az a döntés-előkészítés, amely a 2015 júliusában, Addisz Abeba-ban tartandó, harmadik ENSZ fejlesztésfinanszírozási konferenciával zárul. A konferencia célja, hogy megvizsgálja a Monterrey konszenzus, illetve az azt megerősítő 2008. évi, dohai konferencia vállalásainak végrehajtását és döntést hozzon a Post-2015 agenda céljaihoz rendelhető végrehajtási eszközökről, így elsősorban a finanszírozás kérdésköréről.

A Post-2015 agenda alakításának fontos tényezője az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény (UNFCCC) égisze alatti klímatárgyalási folyamat is, melynek célja a 2015. decemberi, párizsi csúcstalálkozón a globális felmelegedés veszélyes mértékét kiküszöböl egyezmény elfogadása.

A Post-2015 agenda átfogó gazdasági és társadalmi fejlődést, s környezetvédelmet célzó elemei is hatással lesznek a párizsi klímacsúcs döntéseinek végrehajtására, s jogi kötőerejénél fogva a klímaegyezmény létrejötte is visszahat majd az új agenda éghajlat-változással foglalkozó, valamint ahhoz szervesen kapcsolódó céljaira. A majdani végrehajtás témájában az EU és a tagállamai egységes álláspont kialakításán dolgoznak, melyet a Fejlesztési Tanács május 26-án tartandó, formális ülése hagy majd jóvá.

Az informális tanácskozás során az újabban csatlakozott tagállamok közül többen felvetették azt a magyar részről is támogatott igényt, hogy a fejlesztési tudatosság (DEAR) javítására irányuló uniós pályázatokon javítani lehessen a nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó, kisebb civil szervezeteik indulási esélyeit.

(Külgazdasági és Külügyminisztérium)