Október 26-án, Luxemburgban került sor a Külügyek Tanácsa nemzetközi fejlesztési ülésére, ahol Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára képviselte Magyarországot.
Az ülés legfontosabb témája az EU részéről a humanitárius válságok kezelésében betöltött szerep és a rendkívüli migrációs nyomás enyhítése érdekében a fejlesztés terén teendő lépések megvitatása volt.
Az ENSZ főtitkár 2016 májusában Humanitárius Világtalálkozót hív össze, amely az első ilyen magas szintű fórum lesz a humanitárius kérdésekkel foglalkozó multilaterális tárgyalások között. A Világtalálkozó időszerűségét egyrészt a humanitárius válságok súlyosbodása, illetve elhúzódása, másrészt a segélyek fedezetéül szolgáló források korlátozott volta indokolja. A fejlesztési miniszterek megállapodtak, hogy a tagállamok és az uniós intézmények koordinált álláspontot alakítanak ki a humanitárius intézményrendszer hatékonyabbá tételére nézve. Az EU munkáját segíti, hogy Kristalina Georgieva bizottsági alelnök társelnökként vezeti az ENSZ főtitkár tanácsadó testületét, melynek feladata a pótlólagos humanitárius források beazonosítása.
A migráció külső dimenziójában a nemzetközi fejlesztési együttműködési programok feladata, hogy a társadalmi és gazdasági helyzet partnerországokban történő javításával csökkentsék az elvándorlás esélyét. A miniszterek egyetértettek, hogy kézzelfogható eredmények közép és hosszú távon az azonnali humanitárius tevékenység és a fejlesztési programok összekötésével, valamint az EU külkapcsolati eszközeinek összehangoltabb alkalmazásával biztosíthatók. Számos tagállam a kereskedelem-ösztönzést is ide sorolja. Mimica fejlesztési biztos pedig a források kiszámíthatóbb tervezése mellett érvelt. Az Afrikából és az EU déli határairól érkező migrációs hullám kiváltó tényezőinek kezelése érdekében a Bizottság egy ún. Sürgősségi Alap felállítását javasolta, amihez a Tanácsülésen számos tagállam jelezte a hozzájárulását.
Magyar részről Kovács Ádám Zoltán a déli migrációs útvonal mellett a Szíria, illetve a Nyugat-Balkán irányából érkező migrációs hullámmal kapcsolatos európai, valamint globális megoldás fontosságára emlékeztetett. A humanitárius elvek tiszteletén túl a külső határok védelmének elsődlegességére hívta fel a figyelmet. Az új Alap mellett kiemelte a Szíria és a környező országok menekültjeinek támogatására hivatott ún. Madad Alap jelentőségét is.
A Fejlesztési és a Környezetvédelmi Tanács közös formációban tárgyalta meg az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaira épülő, 2015 utáni keret (Agenda 2030) végrehajtására való uniós felkészülést, amin Kovács Ádám Zoltán mellett V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára vett részt. A magyar hozzászólás a szakpolitikák fejlesztési célú összehangolását emelte ki, mely lehetőséggé képes alakítani a fenntarthatóság terén fennálló globális és európai kihívásokat.
A miniszterek elfogadták a nemek közötti esélyegyenlőség támogatására irányuló uniós fejlesztési cselekvési tervet. Eszmecserére került sor továbbá az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal fennálló együttműködés kereteit lefektető Cotonou-i Megállapodás 2020 utáni folytatásának mikéntjéről. A megállapodás létrejötte óta az EU is átalakult, illetve a partnerországok is számos változáson mentek keresztül, ezért a tagállamoknak közös nevezőre kell jutniuk, hogy milyen formában indokolt az egyezmény átalakítása. A Bizottság nyilvános konzultációt indított a témában."
(Külgazdasági és Külügyminisztérium)
