Számíthatott-e az unió a bevándorlók ekkora tömegére? Milyen migrációs politikát folytat az EU jelenleg? Hogyan orvosolható a bevándorlás problémája? A többi között ezekről a kérdésekről tartott előadást Mikola István a Szegedi Tudományegyetem állam- és jogtudományi hallgatóinak november 10-én.
Telt ház előtt tartott előadást a migrációról, és válaszolt a diákok kérdéseire Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár november 10-én Szegeden, a tudományegyetem állam- és jogtudományi karán. Előadásában az állami vezető kiemelte, hogy nemcsak az Európai Unió tagállamait, hanem az egész fejlett világot is váratlanul érte az idei hatalmas migrációs hullám, amelynek következményeként több százezer ember indult útnak Afrikából, a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából, hogy eljusson az EU leggazdagabb országaiba. „Senki nem számított ekkora népvándorlásra, semmilyen nemzetközi szervezet nem jelezte előre, hogy mire kellene felkészülnünk 2015-ben” – közölte. Ami a magyarországi helyzetet illeti, már az elmúlt néhány esztendőben is drámai mértékben emelkedett a nálunk menedéket kérők száma, a tavaly regisztrált csaknem 43 ezer személlyel együtt pedig hazánk a második volt a lakosság lélekszáma, valamint a GDP arányában felállított uniós listán.
A migráció hátteréről szólva Mikola István ismertette az ENSZ legfrissebb jelentését, amely szerint a háborúk, fegyveres konfliktusok világszerte csaknem 60 millió embert űztek el otthonukból, a menekülők létszáma ráadásul növekszik. Beszédesek a 2014-es adatok: egyetlen év alatt több mint nyolc millióval (51, 2-ről 59,5-re) emelkedett a világ menekültjeinek száma. Az elmúlt öt évben legalább 15 új konfliktus robbant ki vagy lángolt fel újra, közülük a legtöbb Afrikában, illetve a Közel-Keleten és Ázsiában, de ide kell számítani az ukrajnai konfliktust is – magyarázta Mikola István. Ezzel szemben alig több mint százezer ember tudott csak visszatérni hazájába, s ennél is elkeserítőbb adat, hogy a menekültek létszámának a felét gyermekek teszik ki.
Magyarország egyelőre tranzit országként jelenik meg a migrációs folyamatban, de könnyen előfordulhat, hogy ha a mostani célországok, (Németország, Svédország, Ausztria) előbb-utóbb nem tudnak, nem akarnak több embert befogadni, akkor megnőhet azoknak a száma, akik nálunk kívánnak új életet kezdeni. A helyzet megfelelő kezelése érdekében Magyarország kiemelkedően fontosnak tartja a származási és a tranzit országokkal való együttműködést az embercsempészek elleni fellépés, valami az illegális migránsok visszatérítésének ügyében. Tavasszal a rövidtávú intézkedésekre – migránsok mentése, ellátása - összpontosult nagyobb figyelem, ám kiderült, e lépések inkább vonzerőt jelentenek. Hosszú távon ezért a migrációt kiváltó okokat kell kezelni a származási országokban, az Európai Unió fejlesztéspolitikáját (munkahelyteremtés, oktatás) pedig azokra a térségekre fókuszálni, ahonnan sokan vándorolnak el gazdasági okok miatt. Ez a folyamat Szíria környékén már megindult.
Mikola István emlékeztetett rá, hogy Magyarország már tavasszal felhívta a figyelmet: az unió határain belül nem lehet kezelni a bevándorlási válságot, a migránsok kötelező betelepítési kvóták szerinti szétosztása pedig vonzerőt jelenthet azoknak, akik még nem indultak útnak. „A kötelező betelepítési kvóta nemcsak ésszerűtlen, hanem veszélyes is, hiszen növeli a bűnözés kockázatát, veszélyezteti a kultúránkat” – mondta az államtitkár.
Előadásának összegzéseként Mikola István hangsúlyozta a válság EU-határokon kívüli megoldását, amelyben kulcsszerep jut Törökországnak, az új megközelítést a közel-keleti (főleg szíriai) konfliktusok kezelésében, valamint a származási országokkal történő együttműködést. Utóbbi a kibocsátó országnak is érdeke, hiszen az elvándorlókkal nemcsak a lakosság lélekszáma csökken, hanem az ország kulturális-etnikai integritása is megtörik.
(Külgazdasági és Külügyminisztérium)
