Elsősorban a felsőoktatás és a tudomány fejlesztésének versenyképességre gyakorolt jótékony hatását járták körül a Balassi Intézet kedden Budapesten megrendezett igazgatói találkozójának délelőtti panelbeszélgetésén.
Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) főigazgatója moderátori felvezetőjében hangsúlyozta: bár a külgazdaság kiemeltebb helyen szerepel a magyar külügyi stratégiában, mint korábban, a külpolitika továbbra sem működhet a hagyományos diplomácia támogatása nélkül, és ennek nélkülözhetetlen része a kulturális és tudománydiplomácia által biztosított "stabil hátország" is.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke szerint a tudósok közötti párbeszéd mindig is hozzájárult a diplomáciai kapcsolatok elmélyítéséhez. Úgy vélte, ami egy konferenciavacsorán egy beszélgetésben elhangzik, annak legalább olyan fontos szerepe lehet egy ország megítélésében, mint a hivatalos diplomácia erőfeszítéseinek. A diplomáciának számolnia kell ezzel, és kapcsolatot kell fenntartania a tudomány képviselőivel - hangsúlyozta.
Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója arról beszélt, hogy a nemzetközi üzleti életben is nagyon fontos a tárgyalópartner kultúrájának ismerete. Felvetette, hogy a Balassi Intézettel együttműködésben olyan kiadványokat kellene készíteni, amelyek bemutatják a magyar üzleti kultúrát a külföldi partnereknek, valamint más országok üzleti kultúráját a magyar üzletembereknek.
Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a magyar versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eleme a felsőoktatás nemzetköziesítése. Kiemelte, hogy ebben a folyamatban a nyugati orientációnak kell elsőbbséget élveznie, mindig a nyugati sztenderdeket kell figyelni, magunkat mindig az európai mintákhoz kell mérni, míg a déli, illetve a keleti nyitás a felsőoktatásban csak egy kiegészítés lehet. Jelezte, hogy a Campus Hungary neve hamarosan Campus Mundira fog változni, mert ez jobban tükrözi, hogy egy külföldi tanulmányokat segítő ösztöndíjprogramról van szó.
Prőhle Gergely kitért arra is, hogy 2016-ban nagyszabású találkozót szeretnének rendezni egykor Magyarországon tanult külföldiek részére. A jelenlévőket arra kérte, mozgósítsák kapcsolatrendszerüket annak érdekében, hogy minél többen jöjjenek össze.
Pálinkás József szerint az ösztöndíjak fontossága mellett a fő cél mégiscsak az, hogy a magyar egyetemek önmagukban is vonzóak legyenek a külföldi hallgatók számára, ne csak a támogatás miatt. Úgy vélte, ehhez fókuszáltan kell fejleszteni az intézményrendszert, ami olykor fájó döntéseket is szükségessé tehet, de hosszú távon a versenyképesség növekedéséhez vezet. Hozzátette: a kiemelkedő tehetségeknek és tudományos-művészeti műhelyeknek kiemelt támogatást kell adni, mert óriási vonzóerőt gyakorolnak környezetükre.
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára felidézte, hogy a közelmúltban több évet dolgozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél (OECD) Párizsban, ahol azt tapasztalta, hogy "a parttalan globalizációnak vége", és helyette ma már a "globális értékláncok rendszerében" érdemes gondolkodni. "Ebbe az értékláncba minden ország beépülhet azzal, amiben erős. Nem eladni kell ezeket a kapacitásokat, hanem 'lehorgonyozni' velük az értékláncot, így az ország részesülhet a profitból, és újabb fejlesztésekbe foghat" - magyarázta.
Mikola István szerint ebbe a globális értékláncba Magyarország elsősorban tudásalapú tőkéjével tud bekapcsolódni. Példaképpen az autóipart említette, amelyben az ország egyre kevésbé a nagyüzemi összeszerelésben, mint inkább a mérnöki innovációban, a kis és középvállalati szektor az alkatrészek gyártásában venne részt a modell szerint. De a magyar tudást exportálni is lehet: itt vietnami kórházépítési projekteket és mongóliai élelmiszerbiztonsági fejlesztéseket említett.
Mikola István úgy vélte: korunk legnagyobb népegészségügyi tehertételét a daganatos betegségek jelentik. Ezért felvetette egy olyan kutatóprogram lehetőségét, amelynek eredményeit a gyógyszergyártók használhatnák fel új termékek kifejlesztésére. Egy ilyen "giga-startup" szerinte a magyar gyógyszeriparnak óriási lendületet adhatna.
(MTI)
