2016. szeptember 12-én Brüsszelben került sor az EU nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó minisztereinek informális ülésére, ahol Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára képviselte Magyarországot.
A Tanácsülés legfontosabb napirendi pontja a nemzetközi fejlesztés és a migráció összefüggéseinek tárgyalása, a migráció kiváltó tényezőinek fejlesztési programokkal történő helyben való kezelése volt, ezzel is segítendő a partnerországokból eredő további elvándorlás visszafogását.
Magyarország Schengen 2.0 cselekvési terve alapján a magyar hozzászólás az EU kül- és biztonságpolitikai fellépésének a migrációs helyzet kezeléséhez történő igazítására helyezte a hangsúlyt: a fejlesztési szakpolitika alakítása terén a partnerországok együttműködésének fokozása érdekében a fejlesztési támogatások erősebb feltételekhez kötése szükséges, mindenekelőtt a visszatérítési és visszafogadási egyezmények végrehajtása kapcsán, ahol ennek keretfeltételei adottak. Az EU-nak külön kell kezelnie a védelemre jogosult menekülteket és a gazdasági indíttatású migránsokat. Amennyiben az Unió nem tesz különbséget a két kategória között, csak tüneti kezelésre lesz képes, s nem a kiváltó okok leküzdésére. Helyettes Államtitkár úr ismertette a migrációt előidéző jelenségek leküzdése érdekében hazai részről nyújtott biztonsági, fejlesztési, polgári védelmi és humanitárius felajánlásokat is. Az uniós intézmények és az Európai Fejlesztési Bank vázolták a vissza nem térítendő támogatások kedvezményes hitelekkel és garanciákkal történő kibővítésére épülő Külső Beruházási Terv (European Investment Plan, EIP) létrehozására vonatkozó javaslataikat, amelyet a miniszterek támogatásukról biztosítottak. Az új eszköz hatványozott forrást igyekszik a fejlődő országokban történő munkahelyteremtésre és infrastrukturális beruházásokra mobilizálni azzal a céllal, hogy a boldogulás helyi feltételeinek megteremtésével ne kelljen emberek nagy tömegeinek elhagynia otthonát egy jobb élet reményében.
Az ülés másik kiemelt témája az EU nemzetközi fejlesztéspolitikájának kereteit 2005-ben kijelölő Európai Fejlesztési Konszenzus felülvizsgálata volt, az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG-k) és az azokra épülő Agenda 2030 beépítésével. Az új Agendával a világméretű problémák kezeléséhez életre hívott globális partnerség jegyében a nem hagyományos fejlesztési szereplők, azaz a magánszektor, a civil szféra, az önkormányzatok és a helyi hatóságok bevonására kell törekednie a donor közösségnek, így az EU egészének is. Ez a hivatalos fejlesztési támogatások fokozottabb koncentrálása mellett a fejlesztésre fordított pénzügyi források körének kiszélesítését és innovatív mechanizmusok kidolgozását kívánja meg, különösen a feltörekvő fejlődő országok, illetve a közepes jövedelmű partnerállamok, így a szomszédságpolitika relációjában is.
A miniszterek eszmecserét folytattak a fejlesztés és biztonságpolitika kapcsolódásairól, az EU új Globális Kül és Biztonságpolitikai Stratégiájának fejlesztési elemeiről, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (ACP) országokkal fennálló Cotonou-i Megállapodás 2020 utáni folytatásának lehetőségeiről. A magyar hozzászólás az egyes szakpolitikai folyamatok összekapcsolásának fontosságát emelte ki.
(KKM)
