Abszurd vádakkal támadják Magyarországot - hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Frankfurter Allegmeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap keddi számában.
A lap újságírója, Christian Geinitz az államtitkárral folytatott beszélgetése alapján készített írásában kiemelte: Magyarország úgy érzi, igazságtalanul kirekesztik politikailag Európában.
A jogállamiság és a demokrácia hiányáról szóló vádaskodás abszurd, és a külföldi befektetők élénk érdeklődése azt mutatja, hogy Magyarország valójában szilárd, nyitott és megbízható ország - mondta a FAZ-nak Magyar Levente.
Aláhúzta: az üzletemberek számára a politikai stabilitás, a kiszámíthatóság és a versenyképesség fontos, és ezek a feltételek már régen nem voltak annyira jók Magyarországon, mint most, amit nagyra értékel az ipar Németországban, Magyarország legfontosabb gazdasági partnerénél.
Mint mondta, Orbán Viktor kormányzásának 2010-es kezdete óta az Audi folyamatosan fejleszti motorgyárát Győrben, a Mercedes megnyitotta kecskeméti üzemét és jelenleg a gyár kapacitásának megkétszerezésén dolgozik, a BMW pedig egymilliárd eurós beruházással üzemet épít Debrecenben, ami az "évtized döntése" és kulcsfontosságú az ország keleti részének fejlesztésében.
Hozzátette, hogy Magyarország Európán kívül is vonzó, ezt mutatja, hogy az Egyesült Államokból érkező partnerek a két kormány nézeteltéréseinek ellenére erőteljesen növelték aktivitásukat. "A gazdaságban szerencsére sokkal kevésbé figyelnek a politikai lármára, mint azt sokan gondolják" - mondta idézte a FAZ Magyar Leventét.
Az államtitkár kiemelte, hogy az Európai Bizottság az EU-s szerződések betartásának ellenőrzése helyett hatalmat követel magának, egyre több területre hatol be és aláássa a tagállamok nemzeti szuverenitását, ami riasztó. Az Európai Parlament pedig "alaptalan, részben koholt vádak" alapján indított jogállamisági eljárást Magyarország ellen - tette hozzá, megjegyezve, hogy a képviselők akkor is megszavazták volna az eljárás alapjául szolgáló jelentést, ha "gyerekmeséket" tartalmazott volna.
Magyar Levente rámutatott, hogy a kormány erős legitimitással rendelkezik, hiszen a Fidesz egymás után háromszor kétharmados választási győzelmet aratott. Ennek a legitimitásnak a megkérdőjelezése a magyar nép iránti tisztelet hiányáról tanúskodik - mondta.
Az is alaptalan vádaskodás, hogy Magyarországon szűkítik a véleményszabadságot - fűzte hozzá Magyar Levente, kiemelve: tekintettel arra, hogy az RTL Klub rendelkezik a legnagyobb nézettséggel, az index.hu pedig a legnagyobb olvasottsággal, nehéz lenne amellett érvelni, hogy szűkítik a sajtó jogait.
A Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatban kijelentette, hogy az intézményt "nem szorítják ki az országból", továbbra is Budapesten marad és kiad magyar diplomát, és a működését szabályozó jogszabályi előírások nem szigorúbbak, mint más európai országokban.
A CEU alapítójáról, Soros Györgyről elmondta, hogy politikai befolyásra kíván szert tenni, ami "elfogadhatatlan, mert nincs semmiféle demokratikus felhatalmazása ehhez". Mint mondta, Soros György kétes menekültügyi szervezeteket finanszíroz, amelyek között nem egy megpróbál migránsokat illegálisan Magyarországra juttatni, vagy átjuttatni az országon. "Soros úr ezen tevékenységét meg kell akadályoznunk" - mondta az államtitkár.
A többi között arról is szólt, Magyarország kész elfogadni, hogy a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) az EU-s támogatások csökkenésével jár, de a csökkentés nem lehet aránytalan és nem lehet eszköz Magyarország "megbüntetésére". Így nem lenne elfogadható, ha mértékét a demokráciára vonatkozó elvont szabványok alapján határoznák meg, vagy a munkanélküliség alapján, amely a közép-európai térségben a körültekintő reformok révén jóval alacsonyabb, mint az EU déli tagállamaiban.
Magyar Levente kiemelte, hogy Magyarország gazdaságilag erősen kapcsolódik Németországhoz, ezért a kormány aggodalommal szemléli a német autóiparban a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban kibontakozott folyamatokat. Megjegyezte, úgy tűnik, a vitát józan gazdasági és tudományos megfontolások helyett inkább politikai és ideológiai megfontolások határozzák meg.
(MTI)
