Újabb elemekkel bővül a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) meglévő támogatási rendszere jövő év elejétől, amelynek eredményeként tovább emelkedhet a magas hozzáadott értékű projektek részaránya Magyarországon - jelentette be a HIPA elnöke egy svéd üzleti kiadvány bemutatóján kedden, Budapesten.
Ésik Róbert elmondta: az új fejlesztő központot létrehozó vállalatok elszámolható költségük - például munkabér, járuléktípusú kiadások, tárgyi eszköz értékcsökkenése - legfeljebb 25 százalékát vissza nem térítendő készpénz-támogatásként megkaphatják. Az egész évben elérhető támogatási forma eredményeként a HIPA a külföldi vállalatok magyarországi kutatás-fejlesztési (K+F) kapacitásainak növekedésére számít.
Emellett a tervek szerint a technológia-intenzív beruházások ösztönzéseként egy vállalat nemcsak a munkahelyek számának növelésére kaphat majd támogatást, hanem akkor is, ha a munkahelyek számát megtartva a termelés növekedése érdekében technológiát vált - tette hozzá.
A HIPA elnöke az MTI kérdésére elmondta: 2015-ben 20 százalékkal nőtt a magas hozzáadott értékű projektek részaránya, idén ugyanilyen mértékű, jövőre pedig az intézkedések hatására ennél is nagyobb emelkedést vár az ügynökség. Beszámolt arról is, hogy tavaly egész évben 67 sikeres tárgyalást bonyolított az ügynökség mintegy 1,4 milliárd euró értékben, idén viszont már november végéig 68 projekt esetében született Magyarország szempontjából pozitív befektetői döntés mintegy 3,2 milliárd euró értékben, amelyek eredményeként több mint 17 ezer munkahely jöhet létre.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a "Sweden Hungary Business Guide" című üzleti kiadvány bemutatásakor felhívta a figyelmet Svédország egyedülálló minőségi exportképességére, valamint a svéd gazdasági modellre, amelyen az egyik legnagyobb jólétben élő társadalom alapul. Rámutatott, hogy Svédország korlátozott természeti erőforrással rendelkező társadalomként tudásra, megújulási képességre alapozva működteti a világ egyik leginnovatívabb, legemberközpontúbb modern gazdasági rendszerét.
Hozzátette: a magyar gazdaság olyan szakaszba ért, amikor a svéd eljáráshoz hasonlító, új modellre van szükség, a korábbiaknál nagyobb mértékben és hatékonyabban kell használni a rendelkezésre álló emberi erőforrást és hozzáadott értéket kell teremteni minden gazdasági ágazatban.
Az eseményen szintén részt vett Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete, aki egyebek közt ismertette, hogy a Magyarországon jelenlévő, mintegy 180 svéd vállalat hozzávetőlegesen 17 ezer magyar embernek ad munkát, ezen alkalmazottak 95 százalékát pedig a kiadványban szereplő 82 vállalat foglalkoztatja. Elmondta, hogy a kiadványt a Svéd-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Svéd Kereskedelmi és Befektetési Tanács és a HIPA az üzleti kapcsolatok elősegítése érdekében hozta létre, ezen belül is elsősorban a svéd vállalatok Magyarországra irányuló beruházásainak ösztönzéséért és tevékenységének segítéséért.
A rendezvényen kapott tájékoztatásból kiderült az is, hogy Svédország a 26. legjelentősebb befektető Magyarországon, a közvetlen tőkebefektetés állománya 2014-ben 217,3 millió euró volt, ami a teljes külföldi működőtőke (FDI) állomány 0,3 százaléka. Emellett Magyarország 19. legfontosabb kereskedelmi partnere Svédország, a két ország közötti külkereskedelmi egyenleg 2015-ben 326,1 millió eurós magyar többletet mutatott, ami 246 százalékos emelkedés a 2014-es 94,3 millió eurós magyar aktívumhoz képest. Tavaly 30 százalékkal nőtt a Svédországba irányuló kivitel, idén további 7 százalékkal - olvasható a közleményben.
(MTI)
