Dr. Pana Petra külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár 2016. április 18-án részt vett és előadást tartott a Kárpát-medencei Élelmiszer-előállítók Konferenciáján.
A helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszeripar a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb, Magyarország Kormánya által stratégiai fontosságúvá emelt ágazata. Ezt bizonyítja a 2015 májusában elfogadott Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia, mely 2020-ig meghatározza a fejlesztési irányokat, célul kitűzve, hogy megfelelő technológiával és tudással ne csak a hazai lakosságot lássuk el biztonságos élelmiszerrel, hanem jelentős mennyiségű élelmiszert exportálhassunk más országok fogyasztói számára is – mondta a helyettes államtitkár.
A magyar mezőgazdaság és az erre épülő élelmiszeripar hozzávetőlegesen 30 millió ember ellátására képes, az exporttevékenység folyamatosan bővülő tendenciát mutat, éves szinten bőven 30% feletti aránnyal bír a teljes export volumenén belül. Az export piacok tekintetében kiemelkedő fontossággal bírnak a feldolgozott hústermékek, a fagyasztott és konzervált zöldség-gyümölcsök, savanyúságok, fagyasztott hús és tésztatermékek, a tejipar által előállított termékek, borok, világszínvonalúak a mézeink – hangsúlyozta Pana Petra.
Elmondta, hogy a növekvő forgalom mellett a behozatal és a kivitel szerkezete viszonylag stabil. A kivitel döntő részét a gabona és gabonakészítmény (24%), a hús és húskészítmény (18%), a zöldségféle és gyümölcs (13%), az állati takarmány (12%), valamint az állati és növényi olaj, zsír és viasz árufejezetbe sorolt termékek adják. Hazánkba a legnagyobb mértékben zöldség és gyümölcs (15%), hús és húskészítmény (12%), egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény (12%), állati takarmány (11%), gabona és gabonakészítmény (11%), kávé, tea, kakaó, fűszer (10%) érkezik. A magyar exportot befogadó első 15 ország a teljes kivitel 82%-át fedi le, közöttük 13 EU-tagország található. A 15 legnagyobb küldő ország között 14 EU-tagállam és a tagjelölt Szerbia található.
A behozatal 92%-a származik innen. Legjelentősebb partnereink: Németország (az összforgalom 16%-ával), Románia (9,7%) Ausztria (8,4%), Olaszország (8,2%) és Szlovákia (7,6%) volt. Ezek az országok viszonylag stabil, tartós kereskedelmi partnernek számítanak.
A helyettes államitkár elmondta, hogy az Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézményeként működő MNKH Zrt. és a kereskedelemfejlesztési tevékenységek ellátására létrehozott Hálózat Kft. 22 irodája révén jelentős segítséget tud nyújtani a magyar termékek külpiacra jutása érdekében.
Felhívta a figyelmet a széleskörű szakmai, állami és termelői összefogás révén kialakított „Áldomás“ ernyőmárkára, melynek révén a termelők előtt új piaci csatornák nyílnak meg, első kézből tehetnek szert termékfejlesztési és külpiaci információkra, valamint növelhetik az értékesítési biztonságot. Kiemelte, hogy az Áldomás márkához egy új „Fogyasztóbarát Védjegy” is kapcsolódik, melynek használatához szigorú követelményrendszernek kell megfelelni, ami egyúttal biztosítja a termékek versenyképességét és megfelelő minőségét is. Az ellenőrzés során a teljes termelési láncban alapkövetelmény a GMO mentesség, a mesterséges, szintetikus anyagok, illetve az ízfokozó adalékanyagok használatának mellőzése. A tanúsító védjeggyel ellátott termékek hazai és nemzetközi piacokon egységes arculattal történő megjelenése érdekében egyetlen nemzeti brand alatt egyesíthetők a prémium minőségű magyar élelmiszerek.
(Külgazdasági és Külügyminisztérium)
