Tavaly sok olyan kihívással kellett szembenézni, amelyre nem lehetett számítani, de 2016 ebből a szempontból "még durvább" lesz - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a nagyköveti értekezleten hétfőn.
Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott tanácskozáson mondott beszédében kiemelte: a tavalyi kihívásokat idén a "zsarolások" váltották fel. Nyugaton egyesek ugyanis úgy tekintenek a Magyarországnak járó uniós forrásokra, mint humanitárius segítségre, pedig szerződések rendelkeznek róluk, és nincs olyan kitétel bennük, hogy csak akkor járnak, ha a közép-európai országok egyetértenek az európai mainstreammel - fogalmazott. A miniszter ezért azt kérte a nagykövetektől, hogy az ilyen megszólalásokat "büszkén és bátran" utasítsák vissza, hiszen nem könyöradományokról, hanem nekünk járó forrásokról van szó.
Szijjártó Péter az év legnagyobb kihívásai közé a bevándorlási válságot, a közép-európai energiabiztonság biztosítását, a gazdasági kérdéseket, valamint az Ukrajnában zajló háborút sorolta.
Kifejtette: a bevándorlási válság idén is napirenden marad, minden elemzés szerint növekedni fog a kontinensre háruló nyomás. A legvisszafogottabb becslések szerint is 30-35 millió olyan ember van Európa déli, délkeleti szomszédságában, aki viszonylag könnyen dönthet úgy, hogy megindul Európa felé. Úgy látja, továbbra is komoly viták lesznek a megoldási javaslatokról.
A régió energiabiztonságáról elmondta: ez nemcsak Közép-Európa felelőssége és érdeke, hanem egész Európáé. Ha a romániai fekete-tengeri gázmezők kitermelése megkezdődik és megvalósul a magyar-román interkonnektor, újabb forrás nyílik meg Magyarország előtt - mutatott rá. Hozzátette: Paks is napirenden lesz, de Magyarország úgy jár el, mint mindenki más, aki atomerőművet épített az elmúlt időben, és az ország nem hajlandó lemondani erről a lehetőségről azért, mert egyesek gazdasági okokból próbálják folyamatosan fékezni a beruházást.
A miniszter a gazdasági kihívásokról szólva kiemelte: soha nem látott küzdelem zajlik a beruházásokért és az exportlehetőségekért, ezért a nagykövetektől még hatékonyabb és dinamikusabb munkát kér ezen a téren.
Az ukrajnai helyzetről pedig úgy vélte, Európa érdeke, hogy az EU és Oroszország közötti pragmatikus párbeszéd újra meginduljon és hosszú távon ne lehetetlenüljön el. A szankciókról beszélni kell, és bár a minszki megállapodásokat mindenkinek be kell tartania, figyelembe kell venni, hogy a szankciók milyen károkat okoznak a magyar és az európai gazdaságoknak - magyarázta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar külpolitika átalakításával gazdasági fókuszú politika jött létre, és 2015 volt az első év, amikor egész évben az új struktúra alapján tevékenykedtek. A tavalyi adatok kifejezetten biztatók, egyebek mellett minden idők legmagasabb exportját és külkereskedelmi többletét érték el - emlékeztetett.
Arról is beszélt, hogy a keleti és déli nyitás politikáját nem az európai és a transzatlanti kapcsolatok rovására igyekeznek megvalósítani, de érdemes a tradicionális nyugati piacok fejlesztése mellett ezekre az irányokra is energiát összpontosítani. Ennek már meg is vannak az eredményei, a beruházó országok között a 4-5-6. helyen kínai, japán és indiai vállalatok beruházásai szerepelnek - tette hozzá.
A külügyminiszter közölte: 2015-ben hat külképviselet nyitásáról döntöttek, ezek közül kettő - Taskentben és Addisz-Abebában - már megkezdte működését, a többit idén végigviszik. Vannak javaslatok a latin-amerikai képviselői hálózat bővítésére is - jegyezte meg.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy gyorsabbak és nagyobb horderejűek a változások a világban, mint korábban, ezért a nagyköveti kar komoly kiállására és munkájára volt szükség, hogy sikeres külpolitikát lehessen megvalósítani e példátlan körülmények között. A miniszter megköszönte a misszióvezetők helytállását, azt, hogy a magyar külpolitikát sikerre tudták vinni.
(MTI / KKM)
