A humanitárius és a nemzetközi fejlesztéspolitika a magyar külpolitika integráns és rendkívül fontos része, 2010 és 2014 között mintegy egymilliárd forintot fordítottak humanitárius akciókra - mondta Szijjártó Péter az ENSZ humanitárius csúcstalálkozó regionális konzultációjának megnyitóján, Budapesten.
A tárcavezető kiemelte: a világban történő, egyre inkább felgyorsuló változások újabb és újabb kihívások elé állítják az országokat, és sok kedvezőtlen fejleménnyel is járnak. Ez utóbbiak között említette a fegyveres és a vallási alapú konfliktusokat, a járványokat, a természeti katasztrófákat és a terrorizmust.
Szijjártó Péter szerint mindezek a változások és a kedvezőtlen következmények minden eddiginél nagyobb jelentőséget adnak a humanitárius tevékenységnek, több erőforrást kell mozgósítani az egész világon, hogy ellensúlyozzák vagy legalább enyhítsék a feszültségeket és szenvedéseket.
Azonban a világ továbbra is küzd a gazdasági kihívásokkal, és bár minden eddiginél nagyobb szükség van a humanitárius segítségre, ehhez egyre csökkenő pénzügyi források állnak rendelkezésre - mutatott rá. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarországon a humanitárius és a nemzetközi fejlesztéspolitika a külpolitika fontos része, 2010 és 2014 között egymilliárd forintot fordítottak humanitárius akciókra, és ezek középpontjában Szíria állt.
A tervek szerint 2015-ben Magyarország 250 millió forintot fordít humanitárius akciókra, és két területre összpontosít: a keresztény közösségek védelmére szerte a világon, valamint a humanitárius segítségnyújtásra Ukrajnában.
Elmondta, hogy idén 200 millió forinttal támogatják Kárpátalját az oktatási, kulturális és szociális intézmények fenntartásában, tavaly pedig 30 millió forintot fordítottak az Ukrajnában élő családok segítésére. További 140 millió forint támogatásról döntött a kormány, emellett újabb humanitárius segélyt indítanak útnak 30 millió forint értékben - közölte.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy elsősorban a közel-keleti térségben vannak fenyegetett helyzetben a keresztények, nekik már tavaly 70 ezer euró értékben nyújtottak humanitárius segítséget, idén pedig növelni akarják a fenyegetettségben élő keresztény közösségek támogatását világszerte.
A miniszter a rendezvényen újságíróknak nyilatkozva elmondta: a bevándorlás nem országspecifikus, nem magyar probléma, hanem európai kihívás, amelyre európai választ kell adni. Észérvekre alapozott, higgadt, nyugodt párbeszédre van szükség ahhoz, hogy megfelelő stratégiát dolgozzanak ki erre a komoly gazdasági, szociális és humanitárius kihívásra - vélekedett.
A tanácskozásra küldött videoüzenetében Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt mondta: tanulni kell a szerte a világon szerzett tapasztalatokból, hogy összehangoltan, koordináltan léphessenek fel a humanitárius válságok kezelésénél. Az eseményen Valerie Amos, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese beszédében azt hangoztatta, hogy felelősségük megvédeni az embereket a humanitárius válságoktól, fontos a megelőzés és a felkészülés a jövőbeli katasztrófákra. Erre azonban egyetlen szervezet sem képes egyedül, ezért lényeges az együttműködés, az összehangolt cselekvés - mondta.
Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy a legnagyobb kihívást a rendelkezésre álló források korlátozottsága, a növekvő szükségletek, az egyre több konfliktus, a nemzetközi terrorizmus és az éghajlatváltozás jelenti. A mostani konzultáció esélyt ad arra, hogy megvizsgálják a humanitárius rendszert, és tanácskozzanak a szükséges változásokról - közölte. Hangsúlyozta továbbá a párbeszéd, a kölcsönös megértés, a kollektív fellépés, és mindenekelőtt a szolidaritás jelentőségét.
Kedden és szerdán Magyarország ad otthont a jövőre, az ENSZ főtitkárának kezdeményezésére Isztambulban megrendezendő első humanitárius csúcstalálkozót előkészítő nyolc regionális találkozó egyikének. Az előkészítő konferenciák közül a budapesti a legnagyobb, mivel 54 ENSZ-tagállamnak biztosít fórumot. A regionális konzultáción áttekintik a csúcstalálkozó négy témakörét - a támogatás hatékonyságát, a sérülékenység csökkentését és a kockázatkezelést, az innovációt, illetve a válságok károsultjainak szükségleteit - és előkészítik az Isztambulban elfogadandó, a 2016 utáni humanitárius fellépésre vonatkozó javaslatokat tartalmazó főtitkári jelentést.
A tanácskozáson, amelyet a Budapesti Kongresszusi Központban tartanak, mintegy 250 nemzetközi és magyar szakértő vesz részt, a nemzetközi szervezetek, az állami kormányzati képviselők mellett jelen vannak nemzetközi és helyi civil szervezetek, valamint a magánszektor és a tudományos élet képviselői is.
(MTI)
