A fegyverkereskedelmi szerződés világszerte jelentősen hozzájárulhat a hagyományos fegyverek által okozott szenvedés csökkentéséhez és a biztonság erősítéséhez, ezért remélhetőleg más országok is csatlakoznak hozzá - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteken az MTI-vel.
A tárca abból az alkalomból adott ki közleményt az egyezményről, hogy csütörtökön az ENSZ Közgyűlésének üléséhez kapcsolódóan újabb országok adták át a fegyverkereskedelmi szerződés ratifikációs okmányait. A KKM-nél kiemelték: a 2013 áprilisában elfogadott dokumentum az ötvenedik ratifikációs okirat letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.
A szükséges ötven ratifikáció csütörtökön gyűlt össze, amikor Portugália, a Bahama-szigetek, Szenegál, Uruguay és Saint Lucia, Argentína, Bosznia-Hercegovina és a Cseh Köztársaság együttesen helyezték letétbe ratifikációs okmányaikat a szerződés letéteményesénél, az ENSZ főtitkáránál, és ezzel 53-ra nőtt a ratifikáló országok száma. Emlékeztettek: a fegyverkereskedelmi szerződés az ENSZ keretében jött létre.
Jelentőségét az adja, hogy első alkalommal szabályozza a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmét, és általa a nemzetközi fegyverkereskedelem átláthatóbbá és felelősebbé válik, az egyezmény ugyanis többek között tiltja a fegyverkereskedelmet olyan országokkal, amelyekkel szemben fegyverembargó van érvényben, illetve ahol a fegyvereket a polgári lakosság ellen vagy súlyos nemzetközi jogsértések elkövetésére alkalmazhatják. Az egyezmény hatálya a hagyományos fegyverek teljes körére kiterjed, a harckocsiktól a kézi- és könnyűfegyvereken át, a lőszerekig és alkatrészekig - magyarázták.
Felidézték: a 2013 júniusában New York-ban ünnepélyes keretek között tartott aláírási ceremónián több mint hatvan állam, köztük Magyarország képviselője is aláírta a szerződést. Mára az aláírók száma elérte a 121-et. A magyar Országgyűlés 2014. február 6-án elsöprő többséggel fogadta el a fegyverkereskedelmi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot - közölték. A szerződés ratifikálása nem tett szükségessé változtatásokat a magyarországi szabályozásban, ezzel az egyezmény mielőbbi hatályba lépését és az abban foglalt szabályok egyetemes érvényesülését kívánták segíteni.
Hangsúlyozták: a fegyverkereskedelmi szerződés - ha az abban foglalt kötelezettségeket széles körben betartják - világszerte jelentősen hozzájárulhat a hagyományos fegyverek által okozott szenvedés csökkentéséhez és a biztonság erősítéséhez. Remélhetőleg a csütörtöki esemény ösztönzőleg hat a világ más országainak döntéshozóira is, hogy mielőbb csatlakozzanak az egyezményhez - írták. A fegyverkereskedelmi szerződés 2014. december 24-én lép hatályba.
Az ENSZ Közgyűlése tavaly áprilisban fogadta el a világ első olyan fegyverkereskedelmi szerződését, amely szabályozza a hagyományos fegyverek szinte teljes készletét, beleértve a lőszereket és a robbanószereket is, és az emberi jogi szerződésekben meghatározott alapelveket megszegő államoknak megtiltja a fegyverszállításokat.
A 193 tagú testületben a szerződés, amelynek célja a hagyományos fegyverek évi 70 milliárd dolláros forgalmú piacának a szabályozása, 154 támogató és 3 elutasító szavazatot kapott, 23 ország pedig tartózkodott. A közgyűlés az után döntött a szavazás megtartása mellett, hogy Irán, Szíria és Észak-Korea néhány nappal korábban megakadályozta, hogy a szerződést konszenzussal fogadják el.
Ez a három ország a közgyűlésben nemmel szavazott. A legjelentősebb fegyverexportőrök közé tartozó Oroszország és Kína tartózkodott a voksolásnál.
(MTI)
