Magyarország arra kérte a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy vizsgálja ki az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet által a keresztény közösség ellen elkövetett brutális cselekedeteket, és szigorúan vonja felelősségre az elkövetőket - mondta hétfőn az MTI-nek Genfből telefonon nyilatkozva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter egyebek mellett erről beszélt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egyik magas szintű rendezvényén megtartott felszólalásában is. Azt mondta, Magyarország szorgalmazza, hogy az Iszlám Állam elleni harc sikere érdekében a nemzetközi közösség fokozza a fellépését. Ezt a magyar kormány is fontolóra vette, és ezért kérte a parlamenti pártokat, fontolják meg az országnak az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció sikeréhez való hozzájárulása növelését.
A külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az ENSZ menekültügyi főbiztosának helyettesével egyeztetett. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a nemzetközi közösségnek a menekültek helyzetének javításáért három feladata van: a menekülteket legnagyobb számban befogadó országok támogatása, a politikai menekültek biztonságának szavatolása, valamint az, hogy világos különbséget tegyen politikai és gazdasági menekültek között. Szijjártó Péter hangsúlyozta, elsődleges fontosságú a törékeny stabilitású térségekben fekvő és nagy számú menekültet befogadó országok támogatása annak érdekében, hogy ne veszíthessék el stabilitásukat.
A magyar kormány emiatt nagyra becsüli Törökországnak, Jordániának és Libanonnak a menekültek befogadására tett erőfeszítéseit. Magyarország eddig 510 ezer euróval járult hozzá a szíriai menekülthelyzet segítéséhez, 70 ezer euróval a közel-keleti keresztények támogatásához - mondta. A magyar diplomácia vezetője emlékeztetett arra is, hogy Ahmet Davutoglu török miniszterelnök legutóbbi budapesti látogatásakor a kormány egy víztisztító berendezést adományozott az egyik törökországi szír menekülttábornak. Emellett hangsúlyozta, hogy ha Magyarországra vallásuk, politikai nézeteik vagy származásuk miatt üldözött menekültek érkeznek, számukra menedéket tud nyújtani az ország.
A külgazdasági és külügyi tárca vezetője azt mondta, a gazdasági menekültek esetén Magyarország álláspontja a kibocsátó országok gazdasági fejlődésének támogatása, hiszen ha az adott országok állampolgáraiknak megfelelő életszínvonalat és jogaik érvényesülését tudják garantálni, akkor nyilvánvalóan gátat lehet vetni a kivándorlásnak. Az MTI kérdésére Szijjártó Péter elmondta, Koszovó és Magyarország között régóta folynak kétoldalú egyeztetések, a fejlesztés terén azonban elsősorban az ENSZ-nek és az Európai Uniónak van komoly szerepe.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy néhány héttel ezelőtt az Európai Bizottság fejlesztési biztosával tárgyalt, s leszögezte, Magyarország a legmesszebb menőkig támogatja az EU fejlesztési programjait annak érdekében, hogy akár a Nyugat-Balkánon, akár Afrikában, akár a Közel-Keleten az egyes országok gazdasági fejlettsége elérhesse azt a szintet, hogy ne kelljen onnan elvándorolni az embereknek.
Szijjártó Péter azt is hozzátette, hogy a 2017-19 közötti időszakra Magyarország megpályázza az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagságát. Az ország legutóbb 2010-12 között volt tagja a világszervezet ezen testületének, és folytatná az akkor megkezdett munkát.
(MTI)
