A visegrádi országok megerősítették együttműködésüket a bevándorlás uniós kezelésének kérdésében - mondta el csütörtökön magyar újságíróknak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió (EU) és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) közös csúcstalálkozójának brüsszeli helyszínén tartott külön egyeztetésekkel kapcsolatban.
A miniszter tájékoztatott arról, hogy a visegrádi országok ragaszkodnak az unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács korábbi döntéséhez, amely ebben a kérdésben az önkéntes befogadás lehetőségét hangsúlyozza, s elutasítják a kötelező befogadási kvótákat.
Szijjártó kifejtette, hogy ebben a kérdésben földrajzilag kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, az uniós intézményeknek európai felelősségként kellene elismerniük a Nyugat-Balkánról érkező migráció okozta nyomást, és segíteniük kellene azokat az országokat, amelyek ezzel kénytelenek szembenézni. A visegrádi országok - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - abban is egyetértenek, hogy az igazi megoldást az unión kívül kell keresni, egyúttal elutasítanak minden olyan megközelítést, amely bíztatólag hatna a bevándorlásra. A miniszter elmondta, hogy magyar kezdeményezés, hogy ha az EU kereskedelmi, gazdasági, fejlesztési együttműködésről tárgyal külső országokkal, ahonnan migrációs nyomás tapasztalható, akkor az együttműködésnek legyen feltétele a migráció kezelése is.
„Nagyon fontos, hogy miközben az Európai Unió az európai adófizetők pénzét költi fejlesztési programokra Európán kívül, akkor ezeknek az elköltött az eurómillióknak, -milliárdoknak érezhetőnek kell lenniük ezeknek az országoknak a gazdasági teljesítményében úgy, hogy az ott élők ne kényszerüljenek arra, hogy gazdasági okokból elhagyják az adott országot” - húzta alá Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter megjegyezte, hogy jogosnak tartja a vitát arról, hogy lehet-e menekültnek nevezni azt, aki egy biztonságos országból érkezik, és semmiképpen sem tartja helyénvalónak amiatt bírálni bárkit is, mert ez a kérdést felveti, miután Európában gondolat- és szólásszabadság van. Magával az EU-CELAC csúcstalálkozóval kapcsolatban Szijjártó elmondta, hogy az igazolta a kormány „Déli Nyitás” politikájának helyességét, mindazonáltal az EU-nak komoly közös erőfeszítést kell tennie ahhoz, hogy a térségben megszerezhesse a vezető szerepet, mert míg az unió a saját gazdasági kihívásaival volt elfoglalva, addig Kína és Oroszország megelőzte ebben. Szijjártó Péter amellett foglalt állást, hogy fel kell gyorsítani a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a térséggel. Kiemelte, hogy Magyarország ratifikálta a Peruval és Kolumbiával kötött egyezményt, és szorgalmazza, hogy ezt mielőbb a többi uniós tagország is tegye meg.
A miniszter elmondta, hogy Magyarország saját lépéseket is tesz annak érdekében, hogy a latin-amerikai országok fejlődéséből a magyar gazdasági is ki tudja venni a részét. Magyarország korábban bejelentette, hogy megfigyelőként csatlakozni kíván a Csendes-óceáni Szövetséghez, amelynek megfigyelőként több nagyobb uniós tagállam is tagja. Erről a magyar tárcavezető a szövetség soros elnökségét hamarosan átvevő Peru külügyminiszterével tárgyalt, aki támogatásáról biztosította a magyar kérelmet. A külgazdasági és külügyminiszter az év végén Párizsban tartandó ENSZ-klímacsúcs témakörében arra az álláspontra helyezkedett, hogy olyan megállapodást kell majd kötni, amely jogi értelemben kötelező érvényű.
„Amennyiben nem sikerül Párizsban jogilag kötelező megállapodást kötni a klímaváltozás tekintetében, az mind természeti, mind biztonságpolitikai katasztrófákhoz fog vezetni” - érzékeltette a helyzet súlyosságát a politikus, aki arra is kitért, hogy az emberiség 40 százaléka határokkal szabdalt vízgyűjtő területeken és vízbázisokon él, és 2025-re 1,8 milliárd ember él majd vízhiánnyal küzdő területeken, ami azt jelenti, hogy a vízbázisok megóvása a század legfontosabb nemzetközi együttműködési és biztonságpolitikai kihívása lesz.
A miniszter arról is beszámolt, hogy az EU-CELAC csúcstalálkozón úgy döntöttek, hogy a kétévente megrendezendő állam-, illetve kormányfői csúcstalálkozók között félidőben külügyminiszteri tanácskozásokat rendeznek.
(MTI)
