A rendszeres egyeztetés a parlamenti pártokkal hozzájárulhat a sikeres külpolitika alakításához - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután a parlamenti képviselettel rendelkező pártok képviselőivel első alkalommal egyeztetett a magyar külpolitikáról.
A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy a magyar belpolitikai szereplők értsék egymást, és bár hosszú távon bizonyos kérdésekben konszenzus alakulhat ki közöttük, egyelőre elég, ha értik egymást.
Úgy látja, ez a forma kifejezetten alkalmas ennek elérésére, ezért abban állapodtak meg, hogy fenntartják az egyeztetést a pártokkal, és november elején találkoznak legközelebb.
Szijjártó Péter szerint sok múlik azon, hogy mennyire tud megújulni a külpolitika, mert így segíthet, hogy az ország az új világrendben igazán sikeres legyen. Fontos, hogy a magyar külpolitika a lehető legjobban "aládúcolja" a hosszú távú gazdasági növekedést - hangsúlyozta. Hozzátette: ezen új külpolitikát segítheti a pártokkal folytatott konzultáció is.
A Magyarország eddigi külügyminiszterei által felhalmozott tudást sem lehet veszni hagyni - jegyezte meg Szijjártó Péter, aki - mint elmondta - Martonyi Jánossal rendszeresen egyeztet, és Kovács Lászlót is megkereste már ezzel a céllal.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar külpolitika sikeréhez az is hozzájárul, ha van olyan stratégia, amelyet mindenki ismer. Jelenleg kettőt is készítenek a tárcánál, egy külügyi és külgazdaságit, valamint egyet a diplomataképzés programjáról, és e két dokumentumot a pártok rendelkezésére bocsájtják, hogy azokat a november eleji találkozón megvitathassák - magyarázta. Hozzátette: még az idén a parlament elé terjeszthetik a külügyi és külgazdasági stratégiát.
Kérdésre válaszolva a tárcavezető közölte: "az Egyesült Államok vezetői tettek meglehetősen vaskos kijelentéseket" a magyar civil szféra helyzetéről. Jelentős túlzásnak minősítette, ha "valaki amiatt, mert a Magyarországon működő 60-80 ezer civil szervezet közül néhánnyal szemben vannak jogi eljárások közpénzek nem megfelelő felhasználásának gyanúja miatt", arról beszél, hogy az országban általában korlátozzák a civil szervezetek működését. Az ilyen kijelentések esetében jelezni kell a véleményünket - mondta.
Arra is kitért, hogy Norvégiával kiegyensúlyozottak a kapcsolatok, bár azokat nyilván nem segíti a Norvég Civil Támogatási Alappal kapcsolatos ügy. Fontos, hogy Magyarországon mindenki betartsa a jogszabályokat, egyúttal stratégiai érdek a kiegyensúlyozott kapcsolatok ápolása minden országgal, így Norvégiával is - vélekedett.
Az Európai Unióval kapcsolatban pedig Szijjártó Péter azt mondta, hogy biztos lesznek viták az EU-val a jövőben is, de azokat higgadtan, nyugodtan kell kezelni. A tárcavezető kérdésre kijelentette: a külgazdaság által vezérelt külpolitika nem azt jelenti, hogy csak a külgazdasági kérdésekre fókuszálnak, a külpolitikai és diplomáciai feladatokat is el kell végezni, de a külpolitikai és diplomáciai feladatok megoldása nem cél, hanem eszköz a magyar érdekek legjobb érvényesítésére.
Végül arról beszélt, hogy a néhány szomszédos ország vonatkozásában vannak kérdések, amelyeket meg kell vitatni, de ha vannak közös sikerek a külgazdaságban, akkor a megoldás reményével vethetők fel ezeket a témákat. A találkozón az Együtt-PM kivételével minden parlamenti képviselettel rendelkező párt jelen volt. A résztvevők üdvözölték, hogy párbeszéd kezdődött a tárca és a pártok között.
Tóth Bertalan (MSZP) konstruktívnak értékelte a megbeszélést, de mint fogalmazott, ahhoz még sok időnek kell eltelnie, hogy bizonyos kérdésekben konszenzus alakuljon ki a felek között. Hangsúlyozta: az első találkozón a vitás kérdéseket vetették fel.
Firtl Mátyás kereszténydemokrata képviselő azt tartotta kulcskérdésnek, hogyan tudják a parlamenti pártok képviselni a nemzeti érdekeket. A politikus a határ menti kapcsolatokat említette, ezen belül a magyarlakta települések közötti úthálózat fejlesztését, a kis- és közepes vállalkozások lehetőséghez juttatását.
Schiffer András (LMP) arra helyezte a hangsúlyt, hogy nem csak külgazdaság vezérelt külpolitika létezik. A képviselő a magyar polgárok elementáris érdekének nevezte a jó szomszédságpolitikát, amelyben véleménye szerint nem a külgazdasági érdeknek kell érvényesülnie. Szólt az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezményről is, amely szerinte ellentétes mind Magyarország, mind a régió érdekével. Schiffer András azt mondta: a régió országaival, Kelet- és Dél-Európával erősítené az együttműködést.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik politikusa üdvözölte, hogy megszűnt a külpolitika és a külgazdaság köré felépülő párhuzamos kormányzati struktúra. Hangsúlyozta: pártja fontosnak tartja a keleti nyitás politikáját, a nyugati orientáció megtartása mellett, és üdvözölte, hogy erre kormányzati szintű külpolitikai stratégia alakul.
Oláh Lajos (DK) független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: az elmúlt öt évben a külpolitikában "messze nem volt egyetértés". Hozzátette: az ország érdekének képviseletéhez a koncepcionális kérdésekben dűlőre kell jutni, a pártok pedig elmondása szerint készek arra, hogy kimunkált stratégia alapján működjenek együtt ebben. A találkozón jelen volt Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke is, ő azonban az azt követő sajtótájékoztatón már nem vett részt.
(MTI)
