Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentése egy koncepciós eljárás alapdokumentuma - jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva szerdán.
A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a készülő jelentésben válogatott hazugságok, olyan ténybeli tévedések vannak, amelyek az egész dokumentum hitelességét megkérdőjelezik.
Az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT)szerdán nagy többséggel szavazta meg a témával kapcsolatos véleményét. A miniszter szerint ez a döntés is csak úgy értelmezhető, mint egyes brüsszeli intézmények újabb politikai alapú támadása Magyarországgal szemben.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyar gazdasági adatok 2010 óta tartó folyamatos javulást mutatnak. Mindez nem lett volna lehetséges, ha az EP szakbizottságai által előterjesztett módon, rendszerszintű korrupciós mechanizmusok működnek - hangoztatta. Ha egy országban rendszerszintű korrupció működik, akkor nemzetgazdasága nem tud olyan adatokat produkálni, mint amilyen adatokat a magyar gazdaság produkált az elmúlt nyolc esztendőben - érvelt.
Mint közölte: a leghatározottabban visszautasítja azokat a vádakat, amelyek a szakbizottságok véleményében megjelennek.
Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CONT is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az "atomfegyverként" is emlegetett, hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.
A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
(MTI)
