Sokkal bátrabbnak és gyorsabbnak kell lennie az Európai Uniónak a nyugat-balkáni bővítés folyamatában, még az idén meg kellene nyitni a szerb és a montenegrói csatlakozási tárgyalások összes fejezetét - mondta az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután uniós biztosokkal egyeztetett csütörtök délelőtt Brüsszelben.
Hangsúlyozta, a magyar kormány kifejezetten elégedetlen azzal, hogy az Európai Bizottság szerint legkorábban 2025-ben képzelhető el Montenegró és Szerbia csatlakozása. "Semmi szükség további hét esztendőre" - fogalmazott, rámutatva, hogy a nyugat-balkáni államok uniós integrációja egész Európának gazdasági és biztonsági érdeke.
Hozzátette, az integráció a régió stabilitását biztosítaná, ennek hiányában azonban "nagyon könnyen bekopogtathat egy újabb migrációs hullám az EU déli határán, ami jelen esetben a magyar déli határt jelenti".
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, csalódottak Emmanuel Macron francia elnök előző heti kijelentése miatt, miszerint Párizs kizárólag az EU belső reformját követően támogatná a bővítést.
"Ez sajnos visszaigazolja, hogy Nyugat-Európában nem igazán értik a térséget. A Nyugat-Balkán okozhat komoly európai instabilitást, viszont okozhat nagyon komoly előrelépést is Európa biztonságának vonatkozásában" - emelte ki Szijjártó Péter.
A miniszter röviden Közép-Európa energiabiztonságáról is beszélt, amely szerinte "továbbra is megoldatlan kérdés a sok hangzatos európai megnyilatkozás és jelszó dacára".
Rámutatott, hogy Horvátország továbbra sem építi a cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó terminált, és a magyar-horvát gázvezetéket sem kétirányúsították még. Mint mondta, a "legrealisztikuabb" jövőbeni előrelépés Romániában lehetséges: amennyiben a románok tartják magukat az elköteleződésükhöz, és hamarosan kétirányúsítják a magyar-román gázvezetéket, illetve elkezdik kitermelni a gázt a Fekete-tengeren, akkor Magyarországnak 2022-től kezdve valós reménye van a gázbeszerzési forrásainak diverzifikálására.
Szijjártó Péter egy másik téma kapcsán végezetül leszögezte, hogy az oktatás és a képzés fejlesztésével lehet jelentős előrelépést elérni Magyarországon a beruházások ösztönzése tekintetében.
A külgazdasági és külügyminiszter Navracsics Tibor kulturális és oktatási, Johannes Hahn bővítési és Arias Canete energiaügyi biztossal találkozott Brüsszelben.
(MTI)
