Ahhoz, hogy a NATO az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet és a terrorfenyegetés visszaverésére tudjon koncentrálni, életbevágóan fontos az ukrajnai, afganisztáni és Irán körüli konfliktusok mielőbbi lezárása - mondta szerdán Szijjártó Péter, aki a törökországi Antalyában a NATO kétnapos külügyminiszteri értekezletén vesz részt.
A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: kollégáival egyetértettek abban, hogy a „minden idők legbrutálisabb terrorszervezetének” számító Iszlám Állam befolyásának növekedése teljesen új biztonsági környezetet teremtett, amelyhez a világ legerősebb védelmi szervezetének alkalmazkodnia kell. Ahhoz, hogy ez sikerüljön és az IÁ ellen hatékonyan fel lehessen lépni, három fő kérdés mielőbbi rendezésére van szükség: le kell zárni az ukrajnai háborút, stabilizálni kell az afganisztáni helyzetet és tető alá kell hozni az iráni atomprogramról szóló végleges megállapodást - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A külügyminiszter az ukrajnai válsággal kapcsolatban elmondta: Magyarország üdvözli és rendkívül pozitív fejleménynek gondolja, hogy kedden újraindultak a tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között, hiszen az egész világ érdeke, hogy a két ország pragmatikusan együtt tudjon működni. Ez a legfontosabb pillére az ukrajnai konfliktus mielőbbi befejezésének - fogalmazott. Szijjártó Péter a NATO külügyminiszteri tanácskozásán Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország kizárólag a konfliktus békés megoldását támogatja, amelynek alapját a minszki tűzszüneti megállapodásoknak kell jelenteniük.
A tárcavezető a találkozón kifejtette: Magyarországnak világos elvárásai vannak az ukrajnai reformfolyamattal kapcsolatban, így az Ukrajnában élő 150 ezer fős magyar közösség sem közigazgatásilag, sem nyelvhasználat szempontjából nem kerülhet a mostaninál rosszabb helyzetbe. Szijjártó Péter hangsúlyozta azt is, hogy az ukrán válság miatti szankciós politikának drámai gazdasági hatása van, és azért is szükséges a konfliktus mielőbbi rendezése, hogy „a gazdasági instabilitás ne érje el a visszafordíthatatlanság állapotát”.
Afganisztánról szólva Szijjártó Péter kijelentette, hogy a helyzet stabilizálása rendkívül fontos, hiszen ha megroppannának a mostani reformfolyamatok, akkor kárba veszne az összes eddigi erőfeszítés és áldozat. Épp ezért folytatni kell az afgán biztonsági erők védelmi képességeinek erősítését, és mint mondta, egyértelmű, hogy a folyamatban lévő NATO-misszió mandátumának lejárta utáni időszakban is szükség lesz az észak-atlanti szövetség afganisztáni jelenlétére. A tárcavezető elmondta, hogy a jelenlegi műveletben 132 fős kontingenssel továbbra is részt vesz Magyarország, amely 3 év alatt - idén és következő két évben - összesen másfél millió dollár támogatást ad az afgán biztonsági erők fejlesztéséhez. Magyarország részt vesz az Afganisztán és NATO közötti jövőbeli partnerség kereteinek kialakításában is - tette hozzá.
A harmadik kérdéskörrel, Iránnal kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: a magyar álláspont az, hogy június végéig meg kell kötni a hatok - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország - és Irán közötti végleges megállapodást Teherán atomprogramjáról. Mint fogalmazott, ez azért is fontos, mert a közel-keleti stabilitás elképzelhetetlen az iráni megegyezés nélkül. Ha a közel-keleti helyzet tovább romlana, az drámai hatással járna Európa mindennapi életére - figyelmeztetett. A külügyminiszter kitért arra, hogy jövő hétfőn Teheránba látogat, ahol Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel tárgyal annak megvitatása céljából, hogy Magyarország milyen szükséges diplomáciai támogatást tud nyújtani a szóban forgó megállapodás mielőbbi megkötéséhez.
Szijjártó Péter a NATO-tagállamok külügyminiszteri szintű találkozója előtt kétoldalú megbeszélést folytatott Daniel Mitov bolgár és Igor Crndak bosnyák hivatali kollégájával, akikkel az energiabiztonság kérdéseit vitatták meg.
Az energiaügyi kérdések a visegrádi négyek és Törökország képviselőinek keddi antalyai találkozóján is szóba kerültek, valamint napirenden volt az ukrán válság és az IÁ elleni küzdelem ügye is. Szijjártó Péter kiemelte: Törökországnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy a nyugat-balkáni migrációs nyomás ne növekedjen. Mint hangsúlyozta, Ankara óriási erőfeszítéseket tesz a szíriai menekültek befogadása és az IÁ oldalára álló külföldi harcosok áramlásának megakadályozása terén, és a találkozón szó volt arról, hogy ebben a küzdelemben miként lehetne Törökországnak segíteni. A tárcavezető az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy Magyarország alapvetően a menekülttáborokban való ellátás biztosítása terén tud támogatást nyújtani, többek között víztisztító készülékek küldésével.
(MTI)
