Bulgária sikerrel védi az EU külső határát, ezért eddigi teljesítménye alapján megérdemli, hogy mielőbb a schengeni övezet tagjává váljon - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután fogadta bolgár kollégáját.
A tárcavezető kiemelte: egyetértenek abban, hogy az unió külső határainak védelme elsődleges feladat, ebben Bulgária élen jár, a schengeni övezet sok tagjánál nagyobb erőfeszítéseket tesz, és ezért mindenképpen elismerés illeti.
Szijjártó Péter kifejtette: egyetértenek abban is, hogy a demográfiai, gazdasági és munkaerőpiaci kérdéseknek nemzeti hatáskörben kell maradniuk. Nem fogadjuk el, hogy bárki ránk erőltesse azt, hogy ezeket a kihívásokat a bevándorlással kezeljük, mert az nem jelent megoldást. Ugyancsak egyetértenek abban, hogy hotspotokat kell létrehozni az EU területén kívül, hogy már ott eldőlhessen, ki jogosult bejönni az unió területére - magyarázta. Hozzátette: továbbá arról is hasonlóan gondolkodnak, hogy a terrorizmus, a radikalizmus és a bevándorlási hullám között van összefüggés.
Mint mondta, Magyarország álláspontja szerint Bulgáriát a bevándorlási válság kérdését illetően a védekezésben nem szabad magára hagyni.
A külügyminiszter kitért rá: a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött, és az idei év első hét hónapjában is növekedett, akárcsak az exportunk Bulgária felé. Azért, hogy tovább erősítsék a gazdasági együttműködést, novemberben Szófiában összeül a gazdasági vegyes bizottság - közölte. Hozzáfűzte: ugyancsak a kapcsolatok szorosabbra fűzését segítheti, hogy november 1-jétől elindul a Wizzair járata Budapest és Szófia között.
Szijjártó Péter további fontos témaként említette az energetikát, amellyel kapcsolatban úgy vélte, a két ország, Közép- és Délkelet-Európa érdeke, hogy közös létrejöjjenek azészak-déli irányú összeköttetések.
Megjegyezte: megállapodtak, hogy támogatják egymás - különböző időszakokra beadott - pályázatát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagságára.
A tárcavezető az EU és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi megállapodását (CETA) illetően elmondta: az aktuális hírek alapján lehet, hogy aláírják az egyezményt, de az, hogy hét évvel a tárgyalások megkezdése után nem sikerült az előre kitűzött időpontra végleges megállapodásra jutni, óriási kudarc és rombolja az EU hitelességét. Magyarország és a magyar vállalatok érdeke a CETA létrejötte - közölte. Feltette a kérdést, hogy ha Magyarország akadályozta volna meg az aláírást, vajon "az európai uniós intézmények és egyes benelux külügyminiszterek most követelnék-e" az ország kizárását az EU-ból. Úgy tűnik, amikor uniós ügyekben "valaki véleményt mer mondani, akkor az természetes, kivéve, hogy ha mi tesszük" - fogalmazott.
Daniel Mitov bolgár külügyminiszter hangsúlyozta: az EU-nak egységesnek kell lennie a külső határok védelmét illetően, minden tagállamnak erőfeszítéseket kell tennie, és akkor mindenki nyugodt lehet a helyzetet illetően.
A bolgár tárcavezető is kiemelte az EU-n kívüli hotspotok jelentőségét, hiszen - mint mondta - nekünk kell eldöntenünk, mikor mennyi embert tudunk befogadni. A kvóták semmit nem oldanak meg, inkább meg kell állítani a beáramló tömeget - magyarázta. Hozzáfűzte: a szolidaritás fontos az unióban, és ezt minden tagállamnak bizonyítana kell.
Daniel Mitov üdvözölte, hogy Magyarország fontos partnere és barátja az unióban Bulgáriának, és támogatja annak schengeni tagságát. Remélhetőleg mielőbb megtehetik az első lépéseket a csatlakozás felé - közölte.
Mint mondta, arra számít, hogy tovább mélyül a kétoldalú együttműködés minden területen, és nemcsak a migrációs válság megoldásában, hanem az EU jövőjét illetően is.
A bolgár külügyminiszter kitért az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára, és közölte: Bulgária nagy tisztelettel tekint az akkor történtekre. Sajnos csak sokkal később sikerült kivívni a szabadságot, de abban nagy szerepe volt a magyar népnek - hangsúlyozta.
Szijjártó Péter kérdésre megerősítette, hogy azok után, ami elhangzott az orosz állami televízióban 1956-ról, evidens volt, hogy be kellett kéretni az orosz nagykövetet. A minisztériumban jelezték a diplomatának, hogy elfogadhatatlan, ha valaki ilyen módon beszél 1956-ról, megalázóan szól a hősökről, és ezt soha senkitől nem fogadják el - közölte. Mint mondta, a nagykövet ezt tudomásul vette, és jelezte, hogy Oroszország álláspontja nem változott 1956-ról.
Hasonló esetben ezt követően is mindig bekéretik az adott ország nagykövetét - jelentette ki a külügyminiszter.
(MTI)
