Teljes mértékben egybevág a magyar törekvésekkel az EU és Latin-Amerika kapcsolatainak erősítése - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben, magyar újságíróknak nyilatkozva.
A nap folyamán az EU-országok és a latin-amerikai államok külügyminiszterei, szerdán és csütörtökön pedig az országok csúcsvezetői tartanak együttes megbeszélést. A magyar diplomácia vezetője több kétoldalú megbeszélést is folytat, egyik ilyen tárgyaló partnere a kubai külügyminiszter.
Szijjártó Péter elmondta, hogy Európa viszonylag lemaradt Oroszország és Kína mögött a Latin-Amerikával való együttműködési lehetőségek kiaknázásáért folyó versenyben. Ennek az az oka, hogy amikor Latin-Amerikában új lehetőségek bontakoztak ki, gazdaságilag megerősödött az ottani középosztály és megnövekedett a vásárlóerő, akkor Európa éppen drámai gazdasági kihívásokkal küzdött, így most az öreg kontinensnek iparkodnia kell, hogy behozza a hátrányát.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nemrégiben indította el a déli nyitás stratégiáját, ami a magyar külgazdasági stratégia fókuszába helyezi Latin-Amerikát, így a magyar törekvések teljes mértékben egybevágnak az európai célkitűzésekkel. Európa és Latin-Amerika között - közölte a magyar miniszter - három fő irányban igyekeznek fokozni az együttműködést: a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok terén, az éghajlatváltozás jelenségére való reagálásban, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben.
Ami az első területet illeti, az a magyar érdek, hogy az EU-nak minél több latin-amerikai országgal legyen szabadkereskedelmi megállapodása - mondta Szijjártó. A legelőrehaladottabb állapotba - közölte - a Kolumbiával és a Peruval való megállapodás ügye jutott. E megállapodásokat Magyarország már ratifikálta, és azt kéri az EU-tól, hogy a többi tagország is tegye ezt meg, valamint gyorsítsa fel Mexikóval a globális partnerségi megállapodás modernizációjáról szóló megállapodás, illetve Ecuadorral a szabadkereskedelmi megállapodás ratifikációs folyamatát.
A klímaváltozást illetően Szijjártó arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban egyre több a vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa, emellett pedig növekszik a vízhiányos terület. Olyan számításokra hivatkozott, amelyek szerint 2025-ben 1,8 milliárd ember lakik majd vízhiányos területen. Ebből következően - állapította meg - a nemzetközi biztonságpolitikában előtérbe kerül a vízbázisok hasznosításának és megőrzésének a kérdése. Szijjártó szerint ez megnyitja a lehetőséget Magyarország előtt ahhoz, hogy mind regionálisan, mind globálisan a vízpolitika aktív résztvevője legyen, és értékesítse a világviszonylatban is nagyra értékelt és keresett magyar vízgazdálkodási technológiát.
A terrorizmus elleni küzdelem területéről szólva a magyar miniszter fontosnak mondta azt, hogy minél több latin-amerikai országgal kössön az unió biztonságpolitikai keretmegállapodást. Eddig Kolumbiával és Chilével született ilyen dokumentum.
(MTI / KKM)
