Erős Európai Uniót csak erős tagállamokra alapozva lehet megteremteni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti meghallgatásán.
Szijjártó Péter nyitóbeszédében öt olyan, az európai integrációt fenyegető kihívást sorolt fel, amely szerinte egyenként is veszélyt jelent a közösségre, és egyikben sem történt érdemi előrelépés az elmúlt időszakban. Ezek közül a legsúlyosabb a bevándorlási válság, amelyet az abból fakadó terrorfenyegetettség követ - mondta Szijjártó Péter, aki ezután az ukrajnai háborút, az energiaellátást érintő bizonytalanságokat, valamint Nagy-Britannia uniós kilépését említette.
Kiemelte, jelenleg az érzelmekre és nem a racionalitásra épülő stratégiai vita zajlik az integráció jövőjéről a föderalista és a szuverenista táborok között. Előbbiek minél több hatáskört helyeznének Brüsszelbe, vagyis gyenge tagállamokra építenék az integrációt - mondta, hangsúlyozva, ezt a megoldást zsákutcának tartja. "Tizenegy gyenge futballistából nem lesz jó futballcsapat, tizenegy jóból sem biztosan, de ott legalább van esély rá" - tette hozzá Szijjártó Péter.
Ezt a vitát akkor lehet megoldani, ha "nevükön nevezzük a problémákat, a politikai korrektség és képmutatás időszakát pedig magunk mögött hagyjuk" - mondta Szijjártó Péter, aki szerint az a helyes út, ha a valós kérdésekre valós válaszok születnek és "nem körülírni próbálunk dolgokat, félve, sziszegve nézve a liberális mainstreamet, hogy mi az ami még megengedhető". A miniszter példaként említette, hogy az Európai Unióban a bevándorlási válságot menekültválságnak kellett nevezni.
Szijjártó Péter ezután azokat a teendőket sorolta fel, amelyekkel az unió megtalálhatja a kiutat a válságból. Elsőként említette, hogy "vissza kell térni az értékekhez", ki kell mondani, hogy "Európa keresztény". Az uniónak ezután ki kell tudni mondania, hogy az illegális bevándorlás káros Európának - jelentette ki, majd újabb pontként említette, hogy a "szankciók helyett a pragmatikus gazdasági expanzió időszakába kell átlépni", vagyis például a szabadkereskedelmi megállapodások ügyét fel kell vállalnia az Európai Uniónak.
Javaslatként fogalmazta még meg az észak-déli infrastruktúra fejlesztését, valamint azt is, hogy az EU-nak "abba kellene hagynia a képmutatást" Ukrajnával kapcsolatban, vagyis nem kellene úgy különböző országok, például Magyarország hozzáállását bírálnia, miközben maga is blokkol két Ukrajnának életbevágó kérdést: a vízummentességet és a szabadkereskedelmi megállapodást.
Szijjártó Péter szerint az uniónak a fentieken túl "gyorsan el kellene felejtenie" a hitelességét rontó döntéseket, mint például azt, hogy bár mindent feltételt teljesített, nem adják meg Grúzia - az ő szóhasználatával Georgia - vízummentességét.
A miniszter kitért arra is, hogy "nem kellene európai gyakorlattá tenni" az olyan "végzetes hibákat, mint például Törökország átejtése" annak a képzetnek a fenntartásával, hogy a migrációs megállapodás és a vízummentesség összefügg.
Szijjártó Péter szorgalmazta még az unió bővítéspolitikájának folytatását a Nyugat-Balkán irányába, az Európai Parlament hatalmi túlterjeszkedésének megállítását, valamint annak a kettős mércének a visszaszorítását, amely szerinte például a nagy és kis tagállamok között tetten érhető.
(MTI)
