Észtország egyetért Magyarországgal abban, hogy most, amikor az Európai Unió a bevándorlási válság miatt történetének legsúlyosabb krízisét éli át, a külső határok védelmének kell lennie a legfontosabb feladatnak az unió, de főleg a schengeni övezet országai számára - közölte Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter az MTI-vel, miután Tallinnban tárgyalt észt partnereivel.
"Egyetértettünk abban is, hogy elfogadhatatlan, ha egyes EU- vagy schengeni tagországok szándékosan és deklaráltan megsértik a külső határok védelmére vonatkozó közös szabályokat, mert ez veszélybe sodorja az uniót, de főleg az egyes tagországokat" - mondta.
A miniszter hivatali kollégájával, Marina Kaljuranddal, valamint az észt parlament külügyi és az európai ügyi bizottságának az elnökével, a kereskedelmi és iparkamara vezetőivel tárgyalt az energiabiztonságról is, tekintettel arra, hogy mind a balti térség, mind Közép-Európa kitettsége rendkívül nagy a földgázellátás szempontjából. Mint mondta, sajnálattal állapították meg, hogy az Európai Bizottság - mint fogalmazott - "fülét-farkát behúzza" akkor, amikor az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának megduplázásáról van szó, holott a Déli Áramlat ellen szerinte éppen azzal az érvvel lépett fel, hogy az megkerüli Ukrajnát.
"Az Északi Áramlat is megkerüli, csak nem délről, hanem északról, és nem kelet- és közép-, hanem nyugat-európai cégek érintettek benne. Vagyis az Európai Bizottság itt súlyosan alkalmazza a kettős mércét, ami számunkra elfogadhatatlan" - jelentette ki. "Arra szólítjuk fel közösen az európai intézményeket, elsősorban az Európai Bizottságot, hogy támogassanak olyan beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a balti és a közép-európai térség energiabiztonságához" - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország részt vesz a balti országok - Észtország, Lettország, Litvánia - légterének védelmét célzó műveletben, ami azt jelenti, hogy most szeptember 1-je és december 31-e között 88 magyar katona teljesít szolgálatot a térségben. "Az észtek annyira elégedett ezzel, és hálásak nekünk, hogy már most felkértek bennünket arra, hogy a következő balti légtérvédelmi ciklusban, amely 2019-ben kezdődik, ismét vegyenek részt magyar katonák és repülőgépek" - mondta.
Szijjártó Péter és vendéglátói tárgyaltak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról is, amelyek megállapítása szerint dinamikusan bővülnek. Az idén már több mint 50 százalékkal nőtt a két ország közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom, és 55 százalékot meghaladó mértékben nőtt a magyar export. Annak érdekében, hogy ez a folyamat folytatódjék, valamint a kis és közepes nagyságú vállalkozások minél nagyobb szerepet játsszanak benne, a magyar kormány egy 370 millió eurós hitelkeretet nyitott az Eximbanknál. Az együttműködés legfontosabb keretei az infokommunikáció és az élelmiszeripar - mondta.
Jövőre lesz a 25. évfordulója annak, hogy Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat a balti országokkal, ezért márciusban Budapesten rendeznek egy konferenciát, amelynek díszvendége az észt külügyminiszter lesz. Ezt az eseményt egy üzleti-gazdasági fórum kíséri, amelyre mindhárom balti országból érkeznek majd vállalati küldöttek - mondta Szijjártó Péter.
(MTI / KKM)
