Kína fejlődése meghatározó hatással lesz Európa jövőjére is, a kínai-európai kooperáció pedig nagyban elősegíti Európa világpiaci versenyképességének fokozását is - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Xinhua hírügynökségnek adott interjúban.
A világpolitika és a világgazdaság fordulóponthoz érkezett, és Kína fontos szerepet tölt majd be a következő időszakban is - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy Kína fejlődésének nagy szerepe lesz Európa további fejlődésében is, "ezért mi kiemelkedően nagy fontosságot tulajdonítunk a Kína és Európa közötti kooperáció elősegítésének".
Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy a kínai Egy Övezet - Egy Út kereskedelmi infrastruktúra fejlesztési kezdeményezés mihamarabb konkrét beruházási projektekben ölt testet, mivel a kínai beruházások és az európai javak kínai exportja kulcsfontosságú szerepet játszanak a kontinens jövőjének a formálásában. Rámutatott: a meglévő infrastrukturális hiányosságok miatt az európai termékek kevésbé versenyképesek a kínai piacon néhány más térség termékeinél.
A kínai beruházások növekedését várjuk Európában és azt szeretnénk, ha az európai jelenlétük bővítésében gondolkodó kínai cégeknek először Magyarország jutna az eszébe - fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a magyar-kínai politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint manapság. Kiemelte, hogy különösen jó együttműködési lehetőségeket lát az autóipari együttműködésben, valamint a magyar élelmiszerek kínai exportjában.
A Budapest-Belgrád vasúti beruházásról szólva a magyar külgazdasági és külügyminiszter leszögezte, hogy az minden elemében megfelel a vonatkozó uniós szabályoknak.
A Kína által 2013-ban útjára indított Egy Övezet - Egy Út Kezdeményezés (Belt and Road Initiative) kereskedelmi infrastruktúra fejlesztési program két fő részből áll, a Selyemút Gazdasági Övezet (Silk Road Economic Belt) és a 21. Századi Tengeri Selyemút (21st Century Maritime Silk Road) programokból. A kezdeményezés a világ lakosságának hatvan százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó régiókat foglalja magában. A programokhoz már több mint negyven ország és nemzetközi szervezet csatlakozott és a következő hónapokban további 20 ország és 20 szervezet csatlakozása várható.
Kína 2013 óta már több mint 50 milliárd dollárt fordított kereskedelmi infrastruktúra fejlesztési beruházásokra az Egy Övezet - Egy Út Kezdeményezéshez csatlakozó országokban. Az ennek keretében létrejött 56 kereskedelmi övezetben 180 ezer munkahelyet teremtettek a kínai vállalatok és 1,1 milliárd dollárral járultak hozzá a befogadó országok adóbevételéhez. A kereskedelmi forgalom Kína és az Egy Övezet - Egy Út Kezdeményezéshez csatlakozott országok között 2016-ban 6,3 ezer milliárd jüant (913 milliárd dollár) tett ki.
(MTI)
