Libanon "emberfeletti munkát végez" a területén élő 2 millió menekült ellátása terén, és ahhoz, hogy ezt a munkát folytatni tudja, azonnali pénzügyi segítségre van szüksége - mondta Szijjártó Péter, miután a közel-keleti ország kormányfőjével, parlamenti elnökével és a libanoni diplomácia vezetőjével tárgyalt.
A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy rendkívül megterheli a libanoni költségvetést a menekültek - 1,5 millió szíriai és félmillió palesztin - megsegítése, az ezzel kapcsolatos kiadások tavaly az ország hazai össztermékének (GDP) 17 százalékát emésztették fel. Világosan látszik, hogy ha Libanon nem kap nagyon gyorsan jelentős pénzügyi támogatást az Európai Uniótól, akkor a jövőben nem lesz képes a menekültek ellátására - hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter.
Szeptember óta érkeznek hírek arról, hogy egyre több szíriai indul el Libanonból tengeri úton Törökországba, ahonnan Európa lehet számukra a következő állomás, vagyis egy új migrációs útvonal van kialakulóban - hangsúlyozta a miniszter.
Mint mondta, Magyarország éppen ezért azt szorgalmazza, hogy az EU "azonnali határidővel" vállalja át Törökország, Jordánia és az iraki Kurdisztán mellett Libanontól is azokat a pénzügyi terheket, amelyek a bevándorlók, menekültek ellátásával járnak. "Ha ezt nem tesszük meg, akkor az Európára háruló bevándorlási nyomás elviselhetetlen méreteket fog ölteni" - figyelmeztetett. Magyarország ebből adódóan próbál ebben élen járni, és a költségvetésből még idén befizet az unió által létrehozott MADAD alapba 3 millió eurót, hozzájárulva ezzel Jordánia és Libanon erőfeszítéseihez - jegyezte meg Szijjártó Péter.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Libanonban a szíriaiak nem nagy gyűjtőhelyeken, hanem a városok és a falvak vonzáskörzetében létesített "informális menekülttáborokban" élnek, dolgozhatnak és gyermekeiket iskolába is járathatják, ellentétben a Törökországban tapasztalható helyzettel. Libanonban óriási társadalmi feszültség fakad abból, hogy az országban az utóbbi években gyakorlatilag duplájára nőtt a munkanélküliség, mivel a szíriai menekültek jóval alacsonyabb fizetésért elvállalják a korábban még libanoniak által végzett munkákat. Az országban uralkodó menekültügyi helyzetet jól szemlélteti, hogy ma már az oktatásban több szíriai menekült gyerek tanul, mint libanoni - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Hozzátette: Libanon tehát a menekültek ellátása részeként óriási munkát végez az oktatás terén is, viszont ha ezt nem tenné, akkor ezek a szíriai fiatalok a legjobb táptalajt jelentenék a szélsőséges eszmék számára.
A tárcavezető kitért arra is, hogy Magyarország 5 katonával vesz részt az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL). A küldetés célja Libanon stabilitásának fenntartása, amely Szijjártó Péter szerint kulcsfontosságú a régióban, hiszen a közel-keleti ország a keresztény közösségek megvédésében és a terrorellenes küzdelemben is kiemelt szerepet játszik. A politikus libanoni partnereivel egyetértett abban, hogy a szomszédos Szíriában diplomáciai tárgyalások útján mielőbb békét kell teremteni, mert csak így lehet hosszú távú megoldást találni a menekültválságra.
Szijjártó Péter libanoni tárgyalásain a bevándorlás mellett a kétoldalú kapcsolatok is napirendre kerültek. Mint mondta, a Közel-Keletet sújtó helyzet miatt a kétoldalú gazdasági kapcsolatok a korábbi fellendülést követően most visszaesőben vannak. Tárgyalópartnereivel célként tűzték ki ennek a tendenciának a megfordítását, és ennek eléréséhez az Eximbank létre is hozott egy 20 millió dolláros hitelkeretet a magyar-libanoni együttműködés elősegítése érdekében. Hozzátette, libanoni tárgyalópartnereivel megállapodott abban is, hogy a gazdasági vegyes bizottság alakuló ülését és a harmadik magyar-arab üzleti gazdasági fórumot a jövő év elejére összehívják.
Szijjártó Péter a nap folyamán hivatali kollégájával, Gibran Bászillal együtt előadást tart az egyik bejrúti katolikus egyetemen.
(MTI)
