Komoly hatással volt a magyar gazdaságra az orosz embargó, és a brit gazdaságot is jelentős negatív hatások érték az Oroszország által bevezetett korlátozó intézkedések miatt – közölte Budai Gyula, miután Londonban tárgyalt Michael Tathammel, a brit külügyminisztérium (FCO) Kelet-Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatójával, továbbá a Környezetvédelmi, Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztériumban (DEFRA) Dagmar Droogsmaval, EU agrárstratégiáért és költségvetésért felelős igazgatóhelyettessel, valamint Tim Mordennel, a farmgazdálkodásért felelős igazgatóhelyettessel.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa, tájékoztatta a brit partnereket az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos magyar álláspontról, szorgalmazta a kelet-közép-európai tagállamok orosz embargó miatti nagyobb kitettségének figyelembevételét és a keletkezett jelentősebb károkat jobban figyelembe vevő kompenzációs mechanizmus EU-s kialakítását.
A megbeszéléséken elhangzott, hogy az Egyesült Királyságot, főként a tej- és sertéságazatban érintette rosszul az orosz embargó, illetve komoly károkat szenvedett el a makréla export is. Noha úgy tűnik, az Egyesült Királyság arányaiban kevésbé szenvedte meg az orosz intézkedéseket, a károk az britek esetében sem elhanyagolhatóak.
A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy a kezelési mechanizmusokat tekintve az állami „betárazás” nem lehet megoldás és mindkét fél megállapította, hogy használ hasonló kezelési mechanizmusokat (pl. alternatív piacok felkutatása, kedvezményes hitelek kihelyezése). A felek egyetértettek abban, hogy a kiesett oroszországi export miatt a termékek feleslegként megjelenhetnek az EU belső piacán, lenyomva az árakat és ezzel további károkat okozva a gazdáknak.
Budai Gyula partnereivel közölte: Magyarország gazdasága nyitott, így az Oroszország által elrendelt embargó miatt hazánkat komoly veszteség érte. Ennek nagyobb része, a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban tapasztalható, de jelentős a magyar-ukrán kapcsolatok visszaesése is. A miniszteri biztos elmondta: „hazánk, az orosz embargóból adódó veszteségeit, alternatív piacok felkutatásával csökkenti. Erős növekedésnek indultak a magyar-török kereskedelmi kapcsolatok. De Németországgal, Szlovákiával és Csehországgal, Szerbiával és a Távol-keleti piacokkal (Japán, Dél-Korea) is jelentős volt a külkereskedelmi forgalom-növekedés. Emellett a magyar termékek számára új lehetőséget, piacot jelent Szingapúr, Malajzia és Indonézia is” - tette hozzá Budai Gyula, aki tárgyalásain ismét megerősítette: Magyarország megszavazta az Oroszországot érintő uniós szankciókat, de az Uniónak tekintettel kell lennie arra is, hogy a következményekkel kapcsolatos teherviselés, a tagállamok között nem egyenlően oszlik meg.
(Külgazdasági és Külügyminisztérium)
