A magyar kormány úgy ítéli meg, hogy a magyar-kínai kereskedelmi forgalom is újabb lendületet kaphat attól, ha Kína elnyeri a piacgazdasági státuszt az Európai Uniótól, mert így a magyar cégek is több piaci lehetőséghez juthatnak - erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt a Kína és a közép- és kelet-európai országok (KKE) miniszteri tanácskozásán, a kelet-kínai Ningpóban.
A tárcavezető az MTI tudósítójának elmondta: "tudjuk, hogy erről nagy vita van az Európai Unióban, de mi úgy látjuk, hogy a kínai-európai gazdasági együttműködés további fejlődéséhez, ahhoz, hogy a kereskedelem Kína irányába is minél szabadabbá, akadálymentesebbé válhasson, helyes, hogy a magyar kormány határozottan támogatja a piacgazdasági státusz megadását Kínának".
Szijjártó Péter reális esélyt lát arra, hogy ezzel a Kínába irányuló magyar export évi 2 milliárd dolláros szinten stabilizálódhat. Hozzátette, a magyar vállalatok által csütörtökön aláírt 5 szerződés, amelyek a könnyűipar, a borexport, a húsexport, valamint az elektronika és az informatika területét érintik, körülbelül 10 millió dolláros piaci lehetőséget rejtenek magukban.
A miniszteri tanácsülésen Szijjártó Péter elmondta, Magyarország mindig is támogatója volt a 16+1-es együttműködési formátumnak, és mint fogalmazott, "ez a jövőben is Ázsiára vonatkozó külpolitikánk egyik sarokköve lesz, hiszen hazánk ebből egyértelműen profitál".
"Kína érdeklődése a térség iránt láthatóan növekszik és nekünk is az az érdekünk, hogy Kína számára az egész régió vonzó legyen. Ezáltal ugyanis Magyarországnak is több szerep jut" - jelentette ki miniszter.
Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a magyar-kínai gazdasági együttműködésben a jövőben a kis- és közepes vállalkozások szerepét kívánják növelni, mivel "a változó kínai piaci, fogyasztási igényekre ezek reagálnak a legrugalmasabban és az egyre magasabb igényeknek is ezek tudnak a leginkább megfelelni". Mint mondta, kifejezetten a prémium kategóriás termékeket előállító cégeket részesítik majd előnyben.
A miniszter úgy fogalmazott, a kétoldalú kapcsolatokban az infrastrukturális fejlesztéseknek továbbra is meghatározó szerep jut. A Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal felújításának projektje Peking részéről is elismerten a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés zászlóshajója.
Az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy e beruházás folyamatában nincs-e fennakadás, illetve, hogy mi volt az az uniós kifogás, ami miatt új jogi megoldást kellett keresni, a miniszter határozottan kijelentette, hogy folynak az előkészületek, Brüsszel részéről pedig immár nincs akadálya a kivitelezésnek.
"Minden egyes ilyen beruházásnál, amelyen részt vesz egy EU-tag, egy EU-tagjelölt, valamint Kína, különösen fontos kérdés, hogy az unós jogszabályoknak a szerződés minden tekintetben megfeleljen. Mi ezt teljes mértékben tiszteletben tartjuk" - jelentette ki a miniszter. Hozzátette, a feleknek sikerült kidolgoznunk egy olyan jogi megoldást, amely megfelel az európai uniós közbeszerzési szabályoknak.
Utalt rá, a kínai féllel megállapodtak egy vegyesvállalat létrehozásáról, amely a beruházást fogja lebonyolítani, a nemzetgazdasági tárca pedig folyamatosan tárgyal a pénzügyi kondíciókról, a hitelnyújtás feltételeiről.
Szijjártó Péter a kétnapos tanácskozás és expó zárónapján megbeszéléseket folytatott Kína nemzetközi kereskedelmi főtárgyalójával, Csung Sannal, és a kiállítási központban kínai partnerével ünnepélyesen megnyitotta a magyar pavilont. A ningpói kiállításon - amelynek Magyarország a díszvendége - 40 vállalat mutatkozik be, mintegy 20 ezer látogató előtt.
(MTI)
