Magyarország a kibernetikai védelem fejlesztését vállalta a pénteken zárult, a nukleáris biztonságról szóló washingtoni csúcsértekezleten, amelynek végén a részt vevő államok vállalásokat fogalmaztak meg és záródokumentumot fogadtak el - tájékoztatta az MTI-t Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A washingtoni atomcsúcs második napján az állam- és kormányfők szekciókban vitatták meg a nukleáris biztonsággal összefüggő kérdéseket, köztük a legégetőbbet: a terrorizmus fenyegetését. A magyar küldöttség vezetését délután Szijjártó Péter vette át Orbán Viktor miniszterelnöktől.
A csúcs munkáját és a magyar részvételt összegezve a miniszter az MTI-nek elmondta: a szekcióüléseken a terrorfenyegetés összefüggéseiről és az ellene folytatott küzdelem részleteiről volt szó, köztük arról is, hogyan előzhető meg, hogy terroristák kezébe kerüljenek nukleáris fegyverek vagy hasadó anyagok, amelyekből úgynevezett "piszkos bombákat" készíthetnének.
Szijjártó Péter szerint a világnak ma a valaha volt legbrutálisabb terrorfenyegetéssel kell szembenéznie, hiszen az Iszlám Állam szervezete, az al-Kaida és az elsősorban Afrikában aktív Boko Haram globális terrorhálózatot hozott létre. Ezért alapvető kérdés a fokozott figyelem, az ellenőrzés és az azonnali cselekvés - fűzte hozzá a miniszter, aki szerint minden korábbinál éberebbnek kell lenni.
Ugyanakkor Magyarország már eddig is sok mindent tett, ha úgy tetszik, sok feladatot elvégzett - fejtette ki. Felszámolta például a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletét, megerősítette a hasadóanyagok biztonságát, és az elmúlt években 36 sugárzásmérőt telepített a határokra, továbbá a magyar postát is felszerelte sugárzásmérő készülékekkel - sorolta. Megjegyezte, hogy ez utóbbi intézkedés a hasadóanyagok feketekereskedelmének visszaszorítását szolgálja.
Szijjártó Péter az eddigi eredmények mellett említette még, hogy Magyarország már jóval korábban létrehozta az úgynevezett nukleáris védettségi központot a Magyar Tudományos Akadémia energetikai kutatóközpontjában, amely koordináló szerepet lát el, nyilvántartja és kezeli valamennyi meglévő nukleáris anyag adatait és, természetesen, kapcsolódik a nemzetközi adatcseréhez is. "Magyarország nukleáris szempontból fejlett, biztonsági rendszere pedig kiváló" - foglalta össze a miniszter a Magyarországról kialakult képet és értékelést.
Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a washingtoni atomcsúcson kontaktcsoport alakult, amely felügyeli és koordinálja a csúcstalálkozón vállaltak végrehajtását. Több atomcsúcs ugyanis nem lesz, ez volt a sorrendben negyedik és egyben az utolsó is.
(MTI)
